Különleges alkalomra gyűl­tek össze vasárnap délután egy órakor a nagykászoni egyházközség hívei. Nemcsak az egyházközség védőszentjének – Hargita megyében egyedül a nagykászoni templom viseli ezt a titulust – Krisztus király ünnepét ülték, hanem a kászoni születésű ikerpapok, Márton István és Márton József pappá szentelésének 25. évfordulóját is. Az ezüstmise bevezetőjében Pál Vilmos-Barna alcsíki főesperes tolmácsolta Kovács Gergely érsek és Kerekes László segédpüspök ünnepi üdvözletét.

– Az ezüstmise hálaadó ünnepsége jó lehetőség számunkra, hogy a főegyházmegye nevében is megköszönjük munkáját és lelkipásztori szolgálatát, és az elkövetkező évekre a mindenható Isten bőséges kegyelmét adja meg a jó pásztor, hogy mindig odaadással és szeretettel tudja végezni lelkipásztori szolgálatát Isten dicsőségére és az emberek üdvösségére

– hangzott el a főegyházmegye vezetőinek üzenetében. Az ünnepi szentmise főce­lebránsa Márton István volt, aki a Kisboldogasszony egyházközség (Csíkrákos, Gö­röcsfalva, Vacsárcsi) plébánosaként szolgál.

A szentbeszédet Márton József, a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi plébánia főesperes-plébánosa mondta. Prédikációjában kiemelte: a papok és a hívek életét a Krisztus Király ünnepén énekelt dallam sorai kell átszőjék és jellemezzék: „Krisztus Király, csak egy a vágyam: Tebenned élni s általad.” Majd feltette a kérdést: „Akarjuk-e legalább ma érteni azt, amit éneklünk?” Hozzátette: ezen elgondolkodva fogalmazódott meg a kérdés, hogy miben határozható meg az elmúlt 25 év szolgálata.

– Sikerekben? Megvalósításokban? Felfelé ívelő karrierben? Építésben? Javításban vagy szervezésben? Vajon ebben foglalható össze, határozható meg papi életem, papi életünk sikere? Ezért kell ma hálát adni? Nem! Ezt meg kell tenni, a másikat nem szabad elhagyni. És elgondolkodtató az, hogy vajon mire vonatkozik Jézus ezen kijelentése. A meghívásunk története valamikor nagyon-nagyon rég volt, és akkor arra vonatkozott, hogy Istennel való személyes kapcsolat útján egyre mélyebb, egyre szorosabb kapcsolat legyen Krisztus Királlyal, azaz Őbenne élni, és általa

– mondta az ünnep szónoka, majd rámutatott, hogy a keresztény élet és a papi hivatás nem csupán Isten oltalmának keresését jelenti, hanem azt is, hogy az ember vállalja: Krisztus „kezébe veszi”, „megtöri” és mások javára „kiosztja” életét.

– Természetes, hogy ez áldozattal, nem kevés fájdalommal jár: az önző egóm, az énakaratom, a „mi lesz velem?” kétségbeesésig. Mondhatom magamat Krisztus papjának vagy akár Krisztus követőjének, kereszténynek, krisztusinak, de ha mindezt túlharsogja a jajveszékelésem, akkor hazug lesz az ének szava az ajkamon, a te ajkadon is: „Krisztus Király, csak egy a vágyam, hogy tebenned élni s általad”

– zárta a prédikációt Márton József.
Az ezüstmisés papokat András Tamás, Kászon község polgármestere is köszöntötte, az ünnep hangulatát szavalat emelte.