A tavaly Kelemen László ornitológus, a Rara Avis Madárvédelmi Egyesület vezetőjének szakmai irányításával készült el a kezelési terv, ami városi szinten igyekszik rendezni a varjak okozta kellemetlenségeket. E szerint jövő héten, még a költési időszak előtt elkezdik a vetésivarjú-fészkek szakaszos elköltöztetését – tudtuk meg Dávid Endre alpolgármestertől. Elsőbbséget élvez a Köztársaság lakótelep, illetve az Eszterlánc napközi környéke, ezeken a gócpontokon rendszerint rengeteg madár költ. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy hosszú távú folyamatról van szó, legalább öt éven át a költési időszak előtt újra és újra a város peremén kell tartani a madarakat. 

– Védett fajról lévén szó, csakis a törvényes keretek között lehet fellépni térfoglalásuk ellen. A fészkeket nem szabad leverni, áttelepíteni viszont igen, és a városon kívül alakítunk ki fészekrakásra alkalmas zónákat. Továbbá ott, ahonnan lekerülnek a fészkek, hang- és fényriasztással zavarni fogjuk a madarakat, hogy ne költözzenek vissza. Ebben majd a lakosok is segíthetnek, a továbbiakban erről tájékoztatjuk őket

– részletezte Dávid Endre. 

Dávid elmondta, hogy a metszés nem megoldás, mert ha kivágják a fát vagy levágják azokat az ágakat, amelyeken fészek van, a madarak nem eltűnnek, hanem a városban szétszóródnak, máshol találnak költési lehetőséget. Hozzátette, a csókák kiszorítására egy más kezelési terv kidolgozására lesz szükség.
Akár 30-40 ezer madárról is szó lehet, bő tíz éve már elkezdték „meghódítani” a várost a vetési varjak. Ezt már Kelemen László, a Rara Avis Madárvédelmi Egyesület vezetője mondta el lapunknak, akinek irányításával Sepsiszentgyörgyön már zajlik egy hasonló „kiszorítási” folyamat, az első év tapasztalatai szerint meglehetős sikerrel.

– Tavaly már fészkeket telepítettünk át, és a mintegy 40 ezer példányból nagyjából ezer-kétezer példány maradt a városban, amely már jóval kevésbé zavaró

– fogalmazott a szakember.
Egyébként a vetési varjak két csoportját kell megkülönböztetni: az egyik csoport itt van márciustól szeptemberig, itt rak fészket és itt költ, teljesen alkalmazkodva az urbánus környezethez, hozzájuk köthető a legtöbb konfliktus, amikor a lakosság a zaj- és ürülékszennyezésre, zavaró jelenlétre panaszkodik. Ezen csoport mintegy 70 százaléka ősszel délebbre vonul, viszont északról háromszor-négyszer ennyi vetési varjú érkezik ide telelni. Tehát azok a madarak, amelyeket télen itt látunk, nem azok, amelyek itt fészkelnek – magyarázta az ornitológus.
A vetési varjú Európa-szinten védett faj, mert bár nálunk sok van, de összességében csökkenőben van a számuk. A másik oka a védettségnek az, hogy a fokozottan védett erdei fülesbagoly és a kék vércse előszeretettel költ elhagyott varjúfészkekben.