Amotor működése során keletkező gázok jellemzően színtelenek, így a színes füst jelenléte gyakran valamilyen meghibásodást jelezhet. A füst színének és viselkedésének megfigyelése fontos diagnosztikai eszköz lehet – akár még azelőtt felismerhető általa egy probléma, hogy az súlyosabb károkat okozna, vagy jelentősen megnövelné a javítási költségeket. Az ilyen jelenségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel hosszú távon súlyos motorkárosodáshoz vagy környezetszennyezéshez vezethetnek. A biztonságos közlekedés és a jármű hosszú élettartama érdekében a szokatlan füstkibocsátást érdemes mielőbb szakemberrel kivizsgáltatni.

Fehér füst – vagy inkább gőz?

Főként a hideg reggeleken, indítás után figyelhető meg a kipufogóból áramló világos, fehér, tejszerű füst vagy pára. Ennek megjelenése mindaddig normálisnak nevezhető, míg az indítást követő pár percben eloszlik, hiszen ez a kipufogóban lecsapódott pára távozását jelzi, ami a motor felmelegedésével elpárolog. Ám ha a fehér füst nem illan el és menet közben is látható, akkor valószínű, hogy a motor égésterébe hűtőfolyadék szivárog be – például egy sérült hengerfejtömítés miatt. Ilyenkor a motor túlmelegedhet, a hűtővíz elfogyhat, ami komoly károkat okozhat.

Szerencsére a füst színe mellett vannak olyan jellegzetes „tünetek”, amik előre jelezhetik a problémát: ilyenek például a gyakori hűtőfolyadék-utántöltés szükségessége, a motor gyors melegedése vagy a fehéres lerakódás az olajbetöltő sapkán.

Ha kék, ég az olaj is

Az előbbitől eltérően, ha a jármű terhelésekor vagy gyorsításkor szürkéskékes vagy kékes színű füstöt észlelünk, az azt jelenti, hogy motorolaj kerül az égéstérbe, és elég az üzemanyag mellett. Ez a jelenség idős vagy sokat futott motoroknál a leginkább jellemző, de ennek tudatában nem szabad elhanyagolni az újabb autókat sem. A kékes kipufogófüstnek számos kiváltó oka lehet: a megkopott motoralkatrészek, dugattyúgyűrűk, elöregedett tömítések, szelepszár szimmeringek, vagy akár a hibás turbófeltöltő is okozhatja, súlyosabb esetben akár ezek együttesen is.

Ha a motor járás közben „olajszagú”, a kipufogó végén olajfolt szerű lerakódás figyelhető meg, vagy rohamosan csökken az olajszint, bizonyára érdemes felkeresni egy szerelőt, aki kompresszióméréssel vagy egyéb módszerrel kideríti, hol jut be az olaj az égéstérbe.

Fekete, az üzemanyag-pazarló

Ha kormos, sötét füst tódul ki a kipufogón induláskor vagy gyorsításkor, bizonyára azt is észrevette a tulajdonos, hogy gyorsabban ürül a tank, ugyanis a feketés füst azt mutatja, hogy a motor égésterébe túl sok üzemanyag jut be, ami nem tud rendesen elégni. Ebből származik a korom is, ami a félig elégetett üzemanyag jele – ugyanis ha rendesen elég az üzemanyag, a kipufogó nem kormoz. Az, hogy miért nem tudja rendesen elégetni a motor az égéstérbe áramló benzin- vagy dízelmennyiséget, s hogy mitől nőtt meg az üzemanyag-befecskendezés mértéke, több tényezőtől függhet: ha eltömődött a levegőszűrő, nem jut be elég elég oxigén az égéstérbe, ha viszont hibás a befecskendező rendszer (például a porlasztók mechanikus alkatrészeinek kopása miatt), akkor túl sok üzemanyag jut be, és nem tud elégni. Ezek mellett különféle érzékelők, szenzorok meghibásodását is jelezheti a kormos füst, ami a magas fogyasztás mellett gyenge motorreakcióval is társul.

Színtelen, de erős szagú 

Ha a füst nem látványos, de az autó kipufogógáza szúrós, büdös, akár fejfájást okozó, minden bizonnyal a kiáramló gázok szűrésével van gond. Ennek két oka is lehet: előbbi, hogy nem működik megfelelően a katalizátor, amelynek feladata, hogy megtisztítsa a kipufogógázt a káros anyagoktól, utóbbi pedig, hogy a jármű tulajdonosa rossz minőségű üzemanyagot használ. A kipufogó­rendszer vagy a katalizátor meghibásodását érdemes mielőbb orvosolni, szakavatott szervizesre bízni, ellenkező esetben ugyanis az országos autófelügyelet rutinellenőrzéskor akár a jármű forgalmi engedélyét is visszatarthatja a nem megfelelő műszaki állapot miatt.