Az úgynevezett fehér terv egy kórházi vészhelyzeti protokoll, amely részletesen szabályozza, hogyan kell az intézménynek eljárnia tömeges sérüléssel járó katasztrófahelyzetekben. Ez a rendszer kifjezetten a kórházon belüli szervezést és ellátást irányítja, s mint ilyen, a „vörös tervnek” nevezett protokollhoz kapcsolódik, amely a kórház előtti szakaszt – a mentést és a sérültek beszállítását – fedi le. Dr. Vitos Attila, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatója (medalionképünkön), aki a kórház legújabb, tavaly aktualizált fehér tervét koordinálta, azt mondja: a cél, hogy nagyszámú sérült érkezése esetén ne alakuljon ki káosz, hanem minden előre meghatározott rend szerint történjen. A fehér terv megléte kötelező, és két-három évente frissítik.

Számokhoz kötött riasztási szint

A korábbi, inkább általános jellegű dokumentumokat az utóbbi években egyre inkább konkrét, gyakorlati lépésekre lebontott változatok követték. Ezek már pontosan meghatározzák, hogy egy adott helyzetben – például, ha egyszerre 20–25 sérült érkezik – melyik osztály mit tesz, kiket kell riasztani, és hogyan zajlik a betegellátás folyamata az első perctől kezdve.

– A működés alapja a riasztási szintek rendszere. Ha tíznél kevesebb sérült érkezik, az még a mindennapi működés keretében kezelhető. Tíz és húsz sérült között sárga kód lép életbe, ilyenkor a sürgősségi osztály aktiválódik, és szükség esetén korlátozottan más osztályok is bekapcsolódnak az ellátásba. Ha viszont húsznál több sérült érkezik, vörös kódot rendelnek el, ami már kórházszintű mozgósítást jelent

– fejtette ki érdeklődésünkre dr. Vitos Attila.

Válságstáb áll fel, ha a helyzet úgy kéri

– Vörös kód esetén összeül az előre kijelölt kórházi válságstáb. Az irányítást az orvosigazgató végzi, a kommunikációért, a biztonságért, az orvosi tevékenységekért, a logisztikáért és a pénzügyi háttér biztosításáért pedig az ezzel megbízott személyek felelnek, elsősorban az igazgatótanács tagjai, a menedzser irányításával. Minden résztvevő pontosan tudja a feladatát, mivel ezek előre kidolgozott, egyéni szintre lebontott utasítások formájában rendelkezésére állnak

– magyarázta az orvosigazgató. Hozzáfűzte: a különböző katasztrófatípusok eltérő osztályok bevonását igénylik, nem minden esetben ugyanazokat az erőforrásokat mozgósítják. Például közúti balesetek vagy robbanásos sérülések esetén elsősorban a traumatológia, sebészet, ortopédia, aneszteziológia és intenzív terápia, valamint a műtők és a képalkotó diagnosztika (CT, röntgen) osztályait vonják be. Mérgezések, intoxikációk esetén a toxikológia, belgyógyászat, intenzív osztály, valamint a laboratóriumi háttér válik kulcsfontosságúvá.

Tűzeseteknél, égési sérüléseknél a sürgősségi stabilizálás után a súlyos eseteket speciális égési központba kell irányítani, mivel a legtöbb kórház – helyi szinten is – csak az enyhébb égéseket tudja ellátni. Biológiai vagy járványügyi helyzetekben, mint például a fertőzések, a fertőző betegségek osztálya, az izolációs kapacitások és a speciális védelmi intézkedések kerülnek előtérbe. Radiológiai vagy vegyi katasztrófák esetén speciális dekontaminációs eljárások és védelmi protokollok lépnek életbe, és nemcsak az erre felkészült egységek vesznek részt az ellátásban.

Prognózis és osztályozás 

– A terv tehát nemcsak azt tartalmazza, hogy mikor kell „riasztani”, hanem azt is, hogy bizonyos katasztrófák esetén pontosan mely osztályokat kell bevonni. A sérültek érkezésekor kulcsszerepe van a triázsnak, vagyis az állapot szerinti gyors osztályozásnak. Ez általában a kórház központi csarnokába vagy egy nagy, erre kijelölt térben zajlik. Az osztályozást tapasztalt személyzet végzi, a speciális katasztrófahelyzeti protokollok alapján, így a betegek állapotát perceken belül felmérik. A sürgősségi osztály protokollja alapján eldöntik, ki kerül azonnali életmentő ellátásra (piros), ki várhat rövid ideig (sárga), ki sérült könnyebben (zöld), illetve ki nem sürgős eset (kék). A rendszer fontos eleme, hogy a várható betegszámot mindig óvatosan, inkább felülbecsülve kezelik. A mentőszolgálat által jelzett sérültszámot a felkészülés során megduplázzák, mert az ellátásra szorulók nem érkeznek mind mentővel, más módon, például saját járművel jutnak el a kórházba, magyarázta az orvosigazgató. A személyzet riasztása láncszerűen történik: egy-egy vezető több embert értesít, akik továbbadják az információt, így rövid idő alatt nagy létszám mozgósítható. Ez különösen fontos éjszaka vagy ünnepnapokon. 

A fehér terv kitér arra is, mikor szükséges más kórházakat bevonni: ha a sérültek száma meghaladja az adott intézmény kapacitását – ami már húsz fölött esedékes –, vagy ha az esetek súlyossága miatt nem elegendő az intenzív vagy műtéti kapacitás, illetve ha speciális ellátás szükséges – például súlyos égési sérültek, speciális toxikológiai esetek ellátásában. Ilyenkor a kórházi válságstáb felveszi a kapcsolatot más intézményekkel. Az is előfordulhat, hogy a hatóságok már a kórház előtti szakaszban intézkednek az átirányításról. Nagyobb katasztrófa esetén a prefektusi hivatal is intézkedik, így a sérültek elosztása több kórház együttes bevonásával történik.

A fehér terv működését általában félévente tartott szimulációkkal gyakorolják. Ezek során nemcsak a betegellátást, hanem az értesítési láncot, a döntéshozatalt és a logisztikai folyamatokat is tesztelik, de ez nem zavarja a kórház mindennapi működését.

Egy útvonalon

– A fehér terv részeként külön kidolgoztuk a mentőautók kórházi közlekedésének útvonalát is, mert tömeges sérüléssel járó helyzetben a betegellátás hatékonyságát nemcsak az orvosi kapacitás, hanem a logisztika is meghatározza. Mivel a kórház megközelítése korlátozott: gyakorlatilag egy fő bevezetőút áll rendelkezésre, különösen fontosnak tartottam megtervezni, hogyan tudnak a mentőautók torlódás nélkül, folyamatos körforgásban mozogni. Hibának tartom, hogy amikor a 70-es években nekifogtak a csíkszeredai megyei kórház építésének, a helyszín kiválasztásakor nem vették figyelembe annak megközelíthetőségét

– jelentette ki dr. Vitos.

A kidolgozott forgatókönyv szerint a mentőautók tehát az egyetlen bevezetőúton – amely jelenleg az építkezések miatt részben szűkített – érkeznek a kórházhoz. A járművek felhajtanak a Dénes László utcán, megkerülik az építkezési területet, majd a sürgősségi osztály főbejáratához kanyarodnak, ahol a kijelölt triázspont található. Ez azért kulcsfontosságú, mert itt történik a sérültek elsődleges osztályozása. A mentőautók itt rövid megállással átadják a sérülteket az elosztást végző személyzetnek, majd nem ugyanazon az útvonalon fordulnak vissza, mert ez torlódást okozna. Továbbhaladnak egy előre kijelölt alternatív útvonalon: ez a laborépület és a korábbi képalkotó központ körül vezet, elhalad a kazánház mellett, majd visszacsatlakozik a Dénes László utcára. Így egyirányú, körforgásszerű mozgás jön létre, mely lehetővé teszi, hogy egymás után több mentőautó érkezzen folyamatosan, átadja a sérülteket, majd akadály nélkül távozzon. Nincs szükség megfordulni vagy tolatni, ami kritikus időveszteséget és fennakadást okozhatna, mondta az orvosigazgató. Hangsúlyozta: a terv figyelembe veszi azt is, hogy hétköznapi helyzetben a kórház környezetében parkoló járművek – különösen a személyzeti autók – akadályt jelenthetnek. Emiatt vészhelyzetben azzal számolnak, hogy a főbejárat előtti területet kizárólag a mentőforgalom használja, a parkoló járművek nem blokkolhatják a kijelölt útvonalat. A sorompós rendszer is ezt támogatja.

Élesben nem kellett még alkalmazni

– A válsághelyzet lezárása sem egyik pillanatról a másikra történik. Miután az összes sérültet ellátták, a válságstáb eldönti, milyen ütemben tér vissza a kórház a mindennapi működéséhez. Ez a folyamat fokozatos, és figyelembe veszi az adott történés jellegét és következményeit

– mondta dr. Vitos, akinek tudomása szerint – vezetői beosztása alatt – a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál még nem kellett a legnagyobb fokú riasztást alkalmazni.