Eltáncolják az Esztendő kerekét
A Kárpát-medence gazdag népszokásait mutatja be korszerű táncszínházi eszközökkel ötvözve a Hargita Székely Néptáncszínház. A Kossuth-díjas dr. Diószegi László rendezte folklórműsor dramaturgiai ívét a négy évszak váltakozása adja, mindegyik időszakhoz jellegzetes hagyományokat kapcsolva. Az új előadást hétfői sajtótájékoztatón ismertették az alkotók.
A végső simításokat végzi a csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház az Esztendő kereke című új előadásán. A készülő produkció a Kárpát-medence különböző tájegységeinek népszokásait mutatja be, egy esztendő ritmusát követve, a négy évszak hagyományait tárva a nézők elé.

A tavaszi időszakot a csángó újévköszöntő hejgetés és a mohai tikverőzés – szerk. megj.: húshagyókedden megrendezett ősi , egyedülálló farsangi népszokás – képviseli, majd a kalotaszegi juhbemérés gazdasági és közösségi hagyománya jelenik meg. A nyári részt a felvidéki Zoboralja aratódalai idézik meg, amelyek a munkával teli mindennapokat tükrözik. A műsort a téli ünnepkör zárja az advent, a pásztorhagyományok és a szerencsevarázsló regölés bemutatásával, végigvezetve a nézőt az esztendő teljes körforgásán.
– Kifejezetten folklórműsor lesz, akkor is, ha természetesen alkalmazunk ma már elengedhetetlen táncszínházi elemeket, például háttérvetítést Hátszegi Zsolt tervezésében, és az egész előadást egy dramaturgiai vázra fűztük fel. Ez a váz a négy évszak változása, ami azt jelenti, hogy a téli, tavaszi, nyári és őszi időszakból is több, az adott évszakot jellemző népszokást válogattunk be. A Kárpát-medence egész területéről bőségesen tudtunk meríteni, és a népszokások bemutatása mellett – ahogyan a paraszti életben is természetes volt – elmaradhatatlan a jókedvű, közös mulatság is – részletezte dr. Diószegi László, az előadás rendező-koreográfusa. Hozzátette: az előadásban nemcsak a folklórtáncok kedvelői, hanem a színházi élményre vágyók sem fognak csalódni.

Az Esztendő kerek című előadás zenei szerkesztője dr. Mihó Attila és András Orsolya. Utóbbi a sajtótájékoztatón kiemelte: a darab a népzenei hagyomány azon rétegére épít, amely az úgynevezett alkalomhoz kötött dalokból áll, vagyis ünnepekhez, életfordulókhoz és jeles szokásokhoz kapcsolódik. Rámutatott: ez az anyag a színpadi feldolgozásokban ritkábban jelenik meg, ugyanakkor rendkívül gazdag és sokrétű zenei világot hordoz. A műsorban nemcsak népdalok, hanem szakrális énekek és gregorián eredetű dallamok is helyet kapnak. Ezek közül több hagyományt – például a moldvai csángók énekeket – ma is élő formában őriz a népi kultúra.
– A műsor így az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó zenei anyagot mutatja be, amely tele van jókívánságokkal, rigmusokkal és olyan szövegekkel, amelyek egykor a paraszti társadalom mindennapi életének is fontos részei voltak, hiszen az időjárás, a termés és a család megélhetése szorosan összefüggött ezekkel a hagyományokkal. Kodály Zoltán gondolatát idézve: „a jókívánság a civilizált embernek többnyire üres szó, a régi embernek szinte varázserejű érték lehetett” – erre a szemléletre építve szeretnék arra biztatni mindenkit, hogy fedezze fel ezt az esztendő köré rendezett zenei és színpadi világot, amelyet Diószegi László álmodott színpadra, és amelyet mi zeneileg igyekeztünk életre hívni – mondta András Orsolya.

Az Esztendő kereke című előadást szerdán és csütörtökön 19 órától láthatja a nagyérdemű. Jegyek elővételben a prokult.ro weboldalon és a Művészetek Háza jegypénztárában kaphatók.
