A WHO 2024-es adatai szerint a felnőttek majdnem egyharmada – kb. 1,8 milliárd ember – nem éri el az ajánlott heti fizikai aktivitási szintet. A felmérés szerint ez az arány a 2010–2022-es időszakban öt százalékkal nőtt, és folyamatosan emelkedik, ami számottevő hátrányt jelent a megelőzhető krónikus betegségek elleni küzdelemben. A PubMed Central orvosi szakportálon megjelent statisztika szerint az idősebbek különösen rosszul teljesítenek, hiszen 60 év felett jellemzően több az inaktív személy, ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a demencia kialakulásának kockázatát. 
Idősebb korban a rendszeres aktív életmódnak fokozott egészségvédő szerepe van: a rendszeres mozgás nemcsak az izom- és érrendszert védi, hanem immunerősítő hatással is bír, javítja az agy vérellátását, támogatja a csontok és az ízületek egészségét, valamint hozzájárul a mentális jólléthez is.

Mennyi az annyi?

A Modus Alapítvány honlapján közölt tájékoztató szerint – ami az időskorúak mozgásszükségletét tárgyalja – figyelembe kell venni a mozogni vágyó személy életkorát, egészségi állapotát és az edzettségi szintjét. Mint írják, azok számára, akik korábban keveset mozogtak, a fokozatosság különösen fontos. Már napi néhány perc könnyed mozgás is elegendő ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodni kezdjen, az időtartam pedig hétről hétre óvatosan növelhető.
A szakmai ajánlások szerint, hosszú távon, átlagosan heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás tekinthető ideálisnak, amely akár egyszerű sétával is elérhető. A rendszeresség legalább olyan fontos, mint az időtartam, hiszen a mozgás pozitív hatásai csakis a folyamatosság mellett érvényesülnek igazán. Érdemes olyan tevékenységet választani, amely örömet okoz, így könnyebben beépíthető a mindennapokba. A szabadban végzett mozgás további előnyökkel is jár: a friss levegő, a természetes fény és a napfény egyaránt hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez, valamint a D-vitamin-termeléshez.

Nem kell különösebb felszerelés

Idősebb korban elsősorban azok a mozgásformák ajánlottak, amelyek kímélik az ízületeket, mégis hatékonyan átmozgatják a testet: ilyen például a rendszeres gyaloglás és túrázás, amely mindamellett, hogy biztonságos és könnyen kivitelezhető, javítja a keringést és erősíti az állóképességet. A kocogás vagy futás megfelelő edzettség esetén hatékonyan támogatja a szív- és érrendszert, míg a nordic walking, a felsőtest aktív bevonásával, növeli az oxigénfelvételt és csökkenti az ízületek terhelését. Utóbbi akár csoportosan is végezhető és több variánsa ismert (power walking, fit walking). Az úszás hasonló előnyökkel bír, mivel a víz felhajtóereje tehermentesíti az ízületeket, miközben az egész test izomzatát megmozgatja. 
Az említettek mellett az aerob edzések és a kerékpározás is javallottak, hiszen úgy javítják az erőnlétet és a koordinációt, hogy közben nem terhelik az ízületeket. Az izomerősítő gyakorlatokat és a táncot is érdemes megemlíteni – utóbbi egyszerre edzésforma és közösségi élmény.