A népi megfigyelések szerint a gólyák augusztus 20. környékén indultak útnak déli irányba, a legújabb tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vonulás időzítése egyre inkább eltolódik – mutatott rá érdeklődésünkre Szabó Szilárd. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai a madárvilágban nem mindig járnak pozitív eredménnyel: bár a korábban érkező tavaszi meleg és az idő előtt aktiválódó rovarvilág egyes fajoknak kedvezhet, másoknál komoly ökológiai feszültséget okoz. Mire a madarak megérkeznek a költőhelyekre, a táplálékbázis egy része már kimerülhet, így a fiókák nevelése nehezebbé válik.

Átalakuló vonulási útvonalak

Megtudtuk: a madarak vándorlása évezredek alatt kialakult, rendkívül összetett rendszer, amelyet számos környezeti faktor határoz meg. Ennek egyik legfőbb fizikai korlátja a Földközi-tenger földrajzi akadálya. Például a gólyák repülése szorosan illeszkedik a felszálló meleg levegőáramlatokhoz, a termikekhez, azonban a tenger felett ilyen áramlatok nincsenek, ezért a madarak a szárazföldi útvonalakat választják. Így az európai állomány két fő csomóponton keresztül kerüli meg a tengert: a kelet-közép-európai egyedek a Boszporusznál, miközben a nyugat-európai populáció egy része Gibraltár irányába vonul. A klímaváltozás hatására azonban a nyugati útvonal jelentősége csökkenő tendenciát mutat: egyre több gólya feladja a távoli afrikai telelést, és inkább Spanyolországban vészeli át a hideg hónapokat. A hosszú távú vándormadarak állománycsökkenése mögött ráadásul nemcsak a klíma, hanem a vándorlási útvonalak menti pihenőhelyek romlása – így például a kiszáradó lápos területek – is komoly tényezőként szerepel.

Túlélési stratégiák

Az enyhébb telek következménye, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk itthon áttelelő gólyákkal, így felmerül a kérdés, hogy a helyben maradó vagy áttelelni próbáló gólyák emberi segítségre szorulnak-e. Kérdésünkre a szakember hangsúlyozta: a hideg önmagában nem árt a madaraknak, a túlélésük elsősoran a táplálék elérhetőségén múlik.

A gólyák kifejezetten opportunista viselkedést mutatnak, amit a lakott területek közelében lévő hulladéklerakók vagy a mesterséges etetések is erősítenek. Ha egy madár képes repülni, felesleges beavatkozni vagy kétségbeesni a látványa miatt, mivel szükség esetén egyetlen nap alatt képes akár több száz kilométert is megtenni a kedvezőbb feltételek reményében. Az etetés ráadásul kontraproduktív is lehet, mert arra ösztönzi a madarakat, hogy a következő évben se vándoroljanak el. Az egészséges, repülőképes példányokat érdemes békén hagyni, a beavatkozás kizárólag a sérült, bajba jutott egyedek esetében indokolt – mutatott rá Szabó Szilárd.