Teljesen aberránsnak nevezte Nicușor Dan államfő azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja akkora legyen, mint a korábban kapott fizetésük. A Cotroceni-palotában tartott tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök elmondta, eddig 76 nyugdíjazási kérelmet kapott bírák és ügyészek részéről. Közülük ketten visszavonták kérelmüket, ketten pedig azt mondták, hogy nem vonulnának nyugdíjba, „ha nem lenne ez az információáradat”. Utóbbiakkal készen áll tárgyalni – jelentette ki az államfő. Az elnök szerint a jelenleg hatályos törvény a rendszerből való kilépésre ösztönzi a bírákat és ügyészeket. „Veszített a minőségéből az igazságszolgáltatás, mert a tapasztalatot semmi sem pótolhatja” – fogalmazott. Az államfő ugyanakkor tiszteletét fejezte ki azoknak a bíráknak és ügyészeknek, akik a rendszerből való kilépésre ösztönző körülmények ellenére is folytatják a munkát.
Nicușor Dan szerint a nyugdíjazási kérelmekkel kapcsolatban komoly problémák merülnek fel. A benyújtott kérelmek mintegy hetven százaléka nem tartalmaz pontos dátumot, ami megnehezíti az igazságügyi rendszer szervezését. Ráadásul a bírák többsége nem tartja be a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által előírt szabályt sem, amely szerint legalább 90 nappal a nyugdíjba vonulás előtt jelezniük kellene szándékukat a munkahelyükön. Ez a gyakorlat kiszámíthatatlanságot eredményez, mivel nem lehet tudni, mikor lépnek ténylegesen vissza, és mikor szükséges az elnöki aláírás.

Elkerülhetetlen a reform

Az államfő szerint elengedhetetlen egy új rendszer bevezetése, amelyben a bírák három hónappal a visszavonulásuk előtt jelzik szándékukat, így a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az elnöki hivatal is elvégezheti a szükséges ellenőrzéseket. Emellett ebben az időszakban a bírót ki kellene venni az ügyelosztásból, hogy nyugodtan lezárhassa döntéseit, és a nyugdíjazás pillanatában ne maradjon függőben lévő ügye. Az elnök egy törvényi kiskaput is problémásnak tart: jelenleg ugyanis egy bíró a nyugdíjba vonulását követő három éven belül visszatérhet a rendszerbe, és ez esetben egyszerre jogosult a teljes bírói illetményre és nyugdíjának 15 százalékára is. Nicușor Dan ezt igazságtalannak tartja azokkal szemben, akik végig a pályán maradnak, és jelezte: javasolni fogja ennek a lehetőségnek a megszüntetését. Ugyanakkor elfogadhatónak tartaná, ha egy visszavonult bíró öt éven belül visszatérhetne korábbi munkahelyére – de kizárólag a bírói illetmény fejében. A cél – hangsúlyozta – az igazságszolgáltatás kiszámíthatóságának és hitelességének helyreállítása. Ennek érdekében a következő napokban egyeztetéseket tervez a bírák és ügyészek szervezeteinek képviselőivel, hogy közösen dolgozzák ki a végleges megoldást.
Az igazságszolgáltatás rendszerbe kódolt buktatói

Rengeteg buktatója van a különnyugdíjak felszámolásának – derül ki az Adevărul Bogdan Iancu bukaresti jo­gászprofesszorral készített interjújából. Az egyetemi oktató elmondta: a különnyugdíjak eltörlésére tett törvénykezdeményezéseket az alkotmánybíróság (CCR) többször megsemmisítette, a bírói függetlenség védelmére hivatkozva. A 2010-es válság idején például kizárólag a bírák nyugdíjai maradtak érintetlenek. A bírói kar maga is hozzájárult a rendszer fenntartásához: sokan saját juttatásaik miatt indítottak pereket, kollégáik pedig rendre helyt adtak keresetüknek, előfordult, hogy egyes bírák pedig akár tízezer lejes napidíjakat számoltak el. Bogdan Iancu szerint ez azért visszás, mert eredetileg a bérpótlékokat kizárólag a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészeknek, bíráknak szánták, ám ebből később általános gyakorlat lett. A jogászprofesszor úgy látja, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciája helyett egyre inkább szakszervezetként működik.

A hiba strukturális, nem erköcsi

Bogdan Iancu szerint a probléma nem erkölcsi, hanem strukturális természetű. Úgy vélte: nem a személyeket kell okolni, hanem a rendszert kell újragondolni. A jelenlegi környezetben bárki a magas nyugdíjat és a nyugalmat választaná a stresszes, alulfizetett és támadásoknak kitett bírói pálya helyett. A változást a politikai elitnek kellene kezdeményeznie, szerinte azonban a döntéshozók ehhez nem elég felkészültek.