Idén is a gyergyószárhegyi kultúrház Cika-terme adott otthont az elmúlt két hétben a szárhegyi művésztelepen készült képzőművészeti alkotásoknak. A megnyitón Danguly Ervin polgármester kiemelte: Gyergyószárhegy műemlékvédelmi környezetében további olyan térszobrokra van szükség, amelyek még mozgalmasabbá, színesebbé teszik a községet – ezzel kapcsolatban több megbeszélést folytattak Baráth Fábiánnal, a Magyar Szobrász Társaság elnökével, akinek már van köztéri alkotása a településen.

A művésztelepen idén is részt vett és alkotott Erőss István grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a tábor szellemi és anyagi támogatója.

– A tábor koncepciója, aciós művészeket szólítunk meg: a hazai alkotókhoz kapcsolunk nemzetközileg elismert művészeket, hiszen úgy gondoljuk, ezek a találkozások nagy lehetőségeket rejtenek magukban

– hangsúlyozta a megnyitón Ferencz Zoltán grafikus, a telep művészeti vezetője.

A táborban készült alkotásokat Lénárt Tamás művészettörténész méltatta, kiemelve, hogy a művésztelep feladata továbböröklődött: kiutat nyitni abból a világból, amelyben egyre ritkábban jut idő az elmélyülésre. Szárhegy ma is azt képviseli, hogy az alkotás nem pusztán munkák létrehozása, hanem emberi jelenlét. 

A tábor alkotói Baráth Fábián, Baráth-Szabó Evelin, Csóka Szilárd Zsolt, Filep Norbert, Kis Endre, Kotormán László, Livia Moldovan, Lőrinczi Inez, Makkai István, Ungvári-Zrínyi Kata, Oana Năstăsache, Orosz Annabella, Roxana Daniela Ajder, Sebastian Iacobuț, Siklódi Fruzsina Erzsébet, Siklódy Fruzsina, Veres Gábor Hunor és Ferencz Zoltán voltak.

– Az alkotás figyelem és jelenlét. Az itt kiállító képzőművészek bizonyos belső állapotokat gyakorolnak, amelyek által a hétköznapi tapasztalatok új jelentéssel telítődnek, és a világ megszokott rendje érzékenyebb olvasattá alakul. Bár érdeklődésük szerteágazó, közös bennük a kutatás, önmaguk és a világ megismerése, illetve saját helyük megtalálása ebben a rengetegben. Kívánom nekik, hogy mindig legyen bizalmuk egy náluk nagyobb rejtély felé, ami sosem hagyja nyugodni örökmozgó képzeletüket

– hangzott el Lénárt Tamás méltatásában.