Mind a magán-, mind a jogi sze­mélyek csak ak­kor értékesíthetnek ser­tést, ha gazdaságukat az állat­egész­ségügyi igazgató­ságnál hivatalosan beje­gyeztették, és megkapták az erre vonatkozó engedélyt. Ez az engedély bi­zonyos beruházásokat és mi­­nimális feltételek telje­sí­tését ugyan megköveteli, de csak így garantálha­tó, hogy a sertéstartás és -keres­ke­d­elem ellenőrzött, egész­ségügyi szempontból biz­­­­ton­­­ságos környezetben tör­­­tén­jen – hangsúlyozta ér­­dek­­­­lő­­dé­sünkre a Hargita Me­gyei Állategészségügyi és Élel­miszer-biztonsági Igazga­tóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője. Dr. Fodor Levente megjegyezte: Har­gita megyében jelenleg 17 engedéllyel rendelkező ke­res­­kedelmi gazdaság működik, és hamarosan beindul egy új, nagyobb méretű sza­porítófarm is, ahol te­nyészkocák tartá­sával és ma­lacneveléssel fog­lalkoznak majd.

Folyamatosak az ellenőrzések

A hatóságok rendszeresen ellenőrzik az illegális sertés­kereskedelmet. Az elmúlt esztendőben a DSVSA munka­társai Hargita megyében az ellenőrzések során összesen 47 bírságot róttak ki 94 400 lej értékben. 
Az internetes hirdető­fe­lületeken és közösségi ol­dalakon gyakran találkozni olyan ajánlatokkal, amelyek­ben szabályellenesen kínál­nak eladásra sertéseket. Ugyan­­­akkor az online hirde­tések mellett a hatóság a ha­gyományos értékesítési csa­tornákat – például a nyom­tatott sajtót – is figyeli, az utakon pedig a rendőrséggel közösen tart ellenőrzéseket, hiszen csak fülszámmal ellá­tott állat értékesíthető, moz­gatható vagy vágható le jogszerűen.
Az utóbbi időben egy új jelenség – az úgynevezett ser­téstlottó vagy -tombola – is felütötte a fejét a közösségi médiá­ban. Ezekben a „játé­kokban” állatokat sorsol­nak ki azok között, akik előzőleg megvásárolták a meghatáro­zott értékű sors­jegyet. Ez a te­vékenység is törvényellenes, amit szigorúan szankcionálnak, a bírság összege 2400 lejtől 4800 lejig terjedhet – figyelmezte­tett a szakember. Megjegyezte: „Az utóbbi időben mintegy tíz, sertéslottóval kapcsolatos ese­tet tártunk fel, így remél­hetőleg csökkenni fog ezek népszerűsége.” 

Disznót csak engedélyezett farmról

A hatóság arra ösztönzi a gazdákat, hogy mielőtt érté­kesíteni kívánnák serté­seiket, forduljanak az állat­egész­ségügyi igazgatóság szak­­embereihez, akik se­gítséget nyújtanak a gaz­daság bejegyzéséhez és az engedélyezési folyamatban. A sertéstartást a 2023/122-es törvény szabályozza, amely világos kereteket szab a tevékenységnek. A disznó­nevelő gazdaságokat két nagy csoportba sorolja, így meg­különböztetnek keres­ke­delmi célú – ahol megengedett a sertések szaporítása és el­adása –, valamint magán-, saját fogyasztásra történő tar­tást. Az utóbbi esetben a sertéseket kizárólag saját fel­használásra lehet tartani – az állatok eladása, értékesítése a vonatkozó szabályok szerint szigorúan tilos, legyen szó élő állatról vagy feldolgozott termékről.
Kereskedelmi sertés­tar­tást a személyi szám alap­ján nyil­vántartott magán­személyek, valamint a ke­res­kedelmi ka­maránál be­jegyzett jogi sze­mélyek vé­gezhetnek. A ke­res­k­edelmi jelleggel fenntar­­tott farmo­kon engedélyezett az álla­tok szaporítása és érté­kesí­tése, beleértve a vágóhidaknak tör­ténő eladást is. Ezen gaz­daságok működtetése és en­gedélyezése a 2024/10-es ren­­delet alapján történik, ugya­n­is az engedélyezési kö­rül­mények változnak a gazdaság nagyságától és típusától függő­en, a gazda­ságokat pedig kö­tele­zően be kell jegyeztetni az állategészségügy nyilván­­tar­tásába.

– Mi nem elrettenteni sze­retnénk, hanem segíteni a gazdák­nak, hogy szabályosan, biztonságosan és átláthatóan működhessenek. A Hargita me­gyei állategészségügyi ha­tó­­ság honlapján (harghita.dsvsa.ro/operatori-economici/exploa­tatii-de-animale/exploatatii-suine/ – szerk. megj.) meg lehet találni azoknak a bejegy­zett és engedélyezett, úgy­nevezett konform gazda­ságoknak a listáját, amelyek jogo­sultak arra, hogy élő sertést értékesítsenek. Aki sertést, ma­lacot akar vásárolni, csakis az engedélyezett farmoknál tegye ezt meg

– nyomatékosította dr. Fodor Levente.