Hargita megyében a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság legfrissebb, júniusi adatai szerint 975 gyermeknek dolgozik egyik vagy mindkét szülője külföldön. A statisztikai adatokból látszik, az a gyakoribb jelenség, hogy az egyik szülő vállal külföldön munkát: térségünkben 566 kiskorú nevelése maradt így ideiglenesen az egyik szülőre, további 323 gyermek felügyeletét pedig a rokonok látják el, mivel a gyermekek édesapja és édesanyja sem tartózkodik itthon. Vannak továbbá olyan fiatalok – összesen 86-an –, akiket már eleve az egyik szülő nevelt, és ő döntött a külföldi munkavállalás mellett. 

Az Agerpres hírügynökség által legutóbb közölt országos adatok szerint március végén 53 214 olyan gyermek szerepelt a nyilvántartásban, amelyiknek egyik szülője külföldön dolgozik. Ugyanez a szám 2024 végén 54 798 volt. Némileg nőtt viszont azok száma, akik külföldi munka miatt mindkét szülőt nélkülözik: ez idén március végén 8102 volt, 28-cal több, mint tavaly. Ehhez képest térségünkben közel 10 százalékkal csökkent az ilyen szempontból érintett kiskorúak száma az elmúlt egy évben. Ez a szám jelenleg 975, miközben a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság adatai szerint 2024 azonos időszakában 1076 gyermeknek volt egyik vagy mindkét szülője külföldi munkavállaló.

– A kiskorúak felügyelete az esetek többségében a nagyszülőkre vagy a közeli rokonokra van bízva, ritkábban ugyan, de előfordul, hogy a szomszédokra. Kevésszer – egyszer vagy kétszer – kellett ideiglenesen nevelőszülőknél vagy központban elhelyeznünk gyermekeket – mondta lapunknak Elekes Zoltán, a megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője. 
Az idén júniusban az édesanyjától, édesapjától – vagy mind­­-
kettőjüktől – távol cseperedő, hivatalosan bejelentett kiskorúak többsége 10–17 év közötti, de közülük például 219-en 3–6 évesek, illetve 96 kisgyermek 2 év alatti.