Megyénkben mint­egy 14 ezer hek­táron ter­mesz­tet­­tek őszi búzát, és bár a ho­zam zónánként eltért, összes­sé­gében a ka­lá­szosoknál jobb év volt az idei, mint a tavalyi. Viszont a tavaszi gabonák továbbra sem bizonyultak gaz­daságosnak a térségben, így ezek ve­tés­területe évről évre csökken.
A kukoricatermesztés te­rén vegyes eredmények szü­lettek: a silókukorica átlaga hektáronként 30 tonna volt az elmúlt évek 50 tonna körüli átlaga helyett, míg a szemes kukoricáé körülbelül 4500 kilogramm. A csapadékhiány hatása itt is érződött. Hargi­ta megyében közel ötezer hektáron vetettek kukoricát, ebből mintegy háromezer hek­tár a siló- és kétezer hektár a szemes kukorica, amit első­sorban a megye nyugati ré­szén, a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környéki te­rületeken termesztenek.

Romfeld Zsolt meglátása szerint, bár Hargita me­gye növénytermesztési adott­sá­­­­gai korlátozottak, a nö­vény­ter­mesztés és az ál­lat­te­nyésztés kombináci­ó­ja sta­­­­bil gazdálkodási modellt je­­lenthet: „Nem vagyunk az ország csúcstermelői, de a vegyes gazdaságokban van erő, van potenciál, ami­re lehetne hosszú távon fenntartható és jövedelmező mezőgazdaságot építeni.”
Az idei őszi kalászosok vetése már csaknem teljesen befejeződött, mintegy 14 500 hektáron.
 

Románia az EU legnagyobb gabonaexportőre
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját az Európai Unió legnagyobb ga­bo­naexportőreként, és abszolút rekordot állított fel az állat­tenyésztési ágazatban: az Európai Bizottság által az Agridata Europa jelentésben közzétett adatokból kiderül, hogy Románia első helyen áll az unióban a gabonaexportot illetően, ezenkívül 2025 első tíz hónapjában rekordnak számító közel félmilliárd euró értékben exportált élő állatokat: 210 millió euró értékben juhokat, 150 millióra szarvasmarhákat, 100 millióra pedig szárnyasokat. „Ezek az eredmények megerősítik az elmúlt két és fél évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által hozott intézkedések hatékonyságát, a támogatási rendszer megreformálásával, az állattenyésztésre szánt állami támogatási programok bevezetésével, valamint az uniós források farmfejlesztésre, feldolgozásra és az állatjólét javítására történő irányításával” – közölte a tárcavezető.