Feladatunk az, hogy se­gítsük a gazdákat abban, hogy a saját termékeiket biztonságosan, le­gálisan és hatékonyan tud­ják értékesíteni. Nemcsak ellen­őrzünk, hanem segítünk és asszisztenciát is adunk – hang­súlyozza dr. István Ró­bert.

Tejben-vajban

A megyei állategészség­ügyi és élelmiszer-biztonsági igaz­gatóság vezetője kifejtette: az egyik legegyszerűbb, ma­gán­személyek számá­ra is elér­hető forma a tej közvetlen ér­té­­kesítése. A jog­szabály sze­rint na­ponta leg­­feljebb 300 liter te­hén­tejet, illet­ve más álla­tok ese­tében 100 litert lehet így eladni. A tej köz­vetlenül a gaz­­daság kapujából, he­­lyi pan­ziókban vagy ven­­­déglőkben ke­rülhet a fogyasztókhoz.
A kisebb gazdaságokon belül működő tejfeldolgo­zók szintén egyszerűsített be­jegy­zéssel hozhatók létre. Ezekben legfeljebb ötféle terméktípus gyártható – pél­dául különböző sajtok, joghurtok vagy vaj –, a heti termelés pedig nem ha­lad­hatja meg az 1500 kilo­grammot.
A szakember felhívta a fi­gyelmet a címkézés fon­tossá­gára is: minden terméken fel kell tüntetni a gyártó nevét, a termék megnevezését, az össze­tevőket és a szavatossági időt. Ez biztosítja a nyomon követhetőséget és a fogyasztói bizalmat.

Automaták, mozgóboltok

Megtudtuk: egyre népsze­rűb­bek az élelmiszer-auto­ma­ták, amelyek új lehetősé­get nyit­nak a helyi termékek érté­ke­sítésében. 
– Már nem­csak tejauto­maták­ról be­szél­hetünk, ha­nem tojás-, méz- és sajt­auto­matákról is. Ezek révén a termelők köz­vet­lenül juttat­hatják el ter­mékei­ket a vá­sárlókhoz, fris­­sen és biz­ton­ságosan. Ezek­­re az au­­to­ma­tákra csak cé­gek kap­hatnak en­­ge­­délyt, ma­gán­­­­személyek nem, viszont egy en­gedély több au­­­to­­­­matára is ki­terjedhet, ugya­n­is nincs mennyi­ségi kor­­­lá­to­zás, így akár több gép is üze­­mel­tethető egy en­­ge­déllyel – fo­gal­mazott a DSVSA ve­zetője. Szerinte ez a for­ma nem­csak a vá­rosokban, ha­­nem kisebb tele­püléseken is mű­kö­dőképes, hiszen fo­­lya­matos hozzáférést biz­tosít a friss, helyi élelmi­szerekhez.
István Róbert rámutatott: újra teret nyernek a mozgó­boltok, amelyek az ország egész területén működhetnek vásárokon, piacokon. Ezeket is csak cégek jegyeztethetik be, de a folyamat egyszerű, ugyanakkor a járműveket hiva­talosan mozgóboltként tartják nyilván.

A vásárlónak közvetlenül

A hegyvidéki gazdaságok, esz­tenák számára jó lehetőség a gasztropont – amit a helyi gazdák jobban ki kéne hasz­náljanak –, ugyanis a gasztro­pont keretében a termelők saját hús-, zöldség- és gyü­mölcstermékeiket dol­goz­hat­­ják fel és kínálhatják a tu­ristáknak.
– Ez egy olyan le­hetőség, amely ke­vés felté­tellel sok mindent lehe­tő­vé tesz. Az itt előállított termékek köz­vetlenül kerülhetnek a ven­d­é­gek aszta­lára, és ez sok­szor jó bevételi forrás a gazdáknak.

Vágóhíd a farmon

Az igazgató megemlítette, hogy a megye több térségé­ben mű­ködnek már kis vágópon­tok, amelyek farmokon belül is létrehozhatók, Ezek enge­délyeztetése viszonylag egy­szerű: elegendő egy higiéni­kus fertőtleníthetőhelyiség, ki­­­­emelt figyelmet fordítva az állatvédelmi szabályokra a vá­gás során. A vágópontokhoz kapcsolódhatnak hentes­üzle­tek (carmangerie) is, ahol a tárolási és a feldolgozási le­hetőségek biztosítottak, se­gít­ve az értékesítést. Az állat­­egészségügyi hatóság ugyan­akkor nem javasolja az úgynevezett konté­ner vá­góhidak haszná­latát, mivel ezek nem felelnek meg az állat­védelmi előírásoknak. Ehe­lyett a gyor­san és gaz­daságosan ki­ala­kítható, szend­vics­panel­ből épí­tett vágó­pon­tokat ajánlják. A megyei igazgató hang­sú­lyozta: a gazdáknak érde­mes szövetkezetekbe vagy egye­sü­­letekbe tömörülniük, mert így könnyebb a pályázatok be­nyújtása, az engedélyeztetés és a piacra jutás.