A gazdák csak a meg­szokott széna­meny­nyi­ség két­har­madát tud­­ták betakarítani idén, a vissza­­­esés oka elsősorban a szél­sőséges időjárás volt: má­jus végén és június elején a hideg és a csapadékhiány miatt a havasi legelőkön, de az alacsonyabban fekvő domb­vidékeken is késve indult meg a vegetáció. Amikor végre meg­­­­indult a növekedés, július elején újabb csapadékhiányos időszak és hőség volt, ami gátolta a fejlődést. Ugyanakkor elmondható, hogy a megyében pedológiai, vagyis talajtani szá­razságról nem beszélhetünk – közölte érdeklődésünkre Rom­feld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság ve­zetője.
A kiesés miatt a gazdák kény­telenek alternatív források után nézni. A takarmányhiányt szántóföldi növényekből – pél­dául silótakarmányból – kell pótolják, vagy más megyékből, régiókból vásárolnak szénát.

– A széna most pénz kér­dése: ahol többlet van, onnan meg­veszik azok a gazdák, akik­nél hiány mutatkozik, így az állattenyésztés költségei óha­tatlanul emelkednek

– mu­tatott rá Romfeld. Szerinte a helyzet hosszú távon csak úgy enyhíthető, ha a jelenleg kihasználatlan területeket be­vonják a termelésbe, akár bérleti szerződések útján.

Hargita megye rendelkezik az ország legnagyobb füves területével: a kaszálók és le­gelők az itteni mezőgazdasági területek 81 százalékát teszik ki. A közel 320 ezer hektárból 138 ezer hektár kaszáló és 178 ezer hektár legelő. Ugyanakkor ezeknek a területeknek csak a felére kértek területalapú tá­mogatást. A másik felét pedig nem gondozzák megfelelően, így sok helyen bozótosodik vagy lassan erdősödik.

– Sok területet a gazdák tehát bérbe is adhatnának, de inkább parlagon hagyják. Hiszen ha egyszerűbb más jö­ve­delmi lehetőséghez jutni, vagyis ha máshol könnyebb megélhetést találnak az embe­rek, akkor jellemzően nem a föld megművelését választják

– mutatott rá a szakember. Hozzá­fűzte: ez komoly vesz­teséget jelent a megyének, mert az állattenyésztés szem­pontjából minden négy­zetméter számí­tana. A par­lagon hagyott föl­dekben nagy tartalék rejlik, de az kérdéses, hogy lesznek-e, akik élnek ezekkel a lehetőségekkel, fo­galmazott.