Időszerűvé teszi Székelyföldön is a gazdák számára a felkészülést és a biobiztonsági szabályok betartását a Magyarországon és Szlovákiában nemrég kitört ragadós száj- és körömfájás járvány. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője érdeklődésünkre el­mondta, gazdafórumokon hívják fel a figyelmet az aktuális járványügyi helyzetre, az állatszállítás szigorú szabályaira, az illegális állatforgalom kockázataira, a száj- és körömfájás elleni védekezésre, ugyanakkor az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, valamint a kiskérődzők pestise országosan jelen lévő problémájára is.

Karantén, erkölcsi és jogi felelősség

Jelenleg több fertőző állatbetegség is fenyeget: az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a kiskérődzők pestise és a ragadós száj- és körömfájás mind potenciális veszélyforrás.

– Bár Hargita megye egyelőre szerencsés helyzetben van – nincs jelen egyik betegség sem –, a megelőzés és az óvatosság minden gazda közös érdeke. Például a sertéspestis legnagyobb terjesztői a vaddisznók, ezért olyan ruhában, amelyben az erdőben jártunk, ne menjük háziállatok közé

– tanácsolja István Róbert. A ragadós száj- és körömfájás járvánnyal kapcsolatban kiemelte: lappangási ideje 7–10 nap, ami alatt az állat tünetmentes, de már fertőz. – Nagy hiba, hogy az emberek a tünetek megjelenésekor kezdik el vizsgálni az állományt. Pedig akkor már késő lehet – figyelmeztetett az igazgató.
A járványügyi nyomozásnak visszamenőleg legalább tíz nap eseményeit kell feltárnia: ki járt az udvarban, milyen új állat érkezett, vagy hová került az eladott jószág, takarmány.
Az állatorvos bevonása, a szakhatóságok értesítése minden állatvásárlás vagy -értékesítés előtt kötelező, aminek nemcsak erkölcsi, hanem jogi felelőssége is van. Az állatok megyék közötti szállítási engedélye szigorú szabályozás alá esik: minden ilyen mozgás hivatalos értesítéssel történik, amit iktatnak.

– Fontos, hogy hivatalos, biztos helyről vegyünk állatot, és azt csak megyei jóváhagyással szabad megvásárolni

– fogalmazott a szakember.
A megyei állategészségügyi hatóság munkatársai az előadások során részletesen ismertették a szigorú karanténszabályokat is. Juh, kecske és szarvasmarha esetén kötelező a 21 napos, sertéseknél pedig a 30 napos elkülönítés, mielőtt az állatok keveredhetnének a gazdaság már meglévő állományával. A karantén nem csupán szeparálást jelent, hanem önálló istállókat, elkülönített etetési rendszert, szigorú fertőtlenítést és személyi higiéniai szabályokat is magában foglal.

– Karantén az, ahol ugyanazzal a géppel nem lehet más állatokhoz oda-vissza járni csak úgy, komoly fertőtlenítések kellenek

– hangsúlyozta az igazgató. Aki nem tud ilyen körülményeket biztosítani, az pillanatnyilag ne is próbáljon állatot behozni, mert a DSVSA nem fogja jóváhagyni a szállítást. A jelenlegi normák szerint ilyen elzárt karanténistállót csak kevesen tudnak fenntartani.

Illegális állatforgalom: a legnagyobb veszély

A szakember felhívta a figyelmet az illegális állatmozgásokra, amit a hatóságok kiemelten figyelnek. A schengeni nyitás következményeként megnőtt a kockázata annak, hogy ellenőrizetlen helyről származó állatokat próbálnak behozni. Az országos szakhatóság ezeket ellenőrzi, de a lakosság éberségére is szükség van, ezért, ha bárki gyanús szállítmányról tud, azonnal értesítse az állatorvost vagy hívja a 112-t. 

– Ne vásároljunk senkitől, akiről nem tudjuk, honnan hozta az állatot, kerülni kell a nem hivatalos személyeket. Elővigyázatosságból idegeneket se engedjünk be a gazdaságba

– hívta fel a figyelmet a hatóság vezetője, hozzáfűzve: – A megelőzéshez türelem, fegyelem és szakmai együttműködés kell. Ha ezt a három dolgot betartjuk, akkor nagy eséllyel megvédhetjük a megyét a járványoktól. A felelősség közös: az állatorvosé, a hatóságé és minden egyes gazdáé.