A precíziós földművelés egyik alapköve a pontos és részletes föld­vizsgálat: a talaj mi­nőségének ismerete nem nélkülözhető a hatékony és fenntartható mezőgazdasági te­vékenységben. A techno­lógia fejlődésével ma már gyorsan és pontosan nyer­hetünk információkat a talaj szerkezetéről, táp­anyagtartalmáról és ned­vességszintjéről. Józsa Eszter erdőszentgyörgyi növényorvos a kézi talajszkennert egyenesen „forradalmi eszköznek” tartja, amely lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók és szakértők helyszíni vizsgálatokat vé­gezzenek, és mindössze húsz percen belül pontos adatokat kapjanak a talaj állapotáról. És nagy kompromisszum nél­­kül: míg a laboratóriumi vizsgálatok 95 százalékos pon­­tosságot biztosítanak, a kézi talajszkenner által mért eredmények 80 százalékos pontosságukkal már több mint elégségesek rendkívül hasz­nosak. Az is lényeges, hogy az eszköz használata gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé, ami különösen fontos lehet.

Földi léptékkel mérve

A bevizsgálandó talajmintát a szakember útmutatásait követve egy csíkszeredai ve­te­ményes több pontjáról gyűj­töttük be – nagyjából négymaréknyit. A kéziszkenneres vizsgálat néhány percet vett igénybe. A gyorselemzés alap­ján megtudtuk, hogy összes­ségében elfogadható minőségű talajról beszélhetünk: szerves anyagban gazdag, ami azt jelenti, hogy a kertész nem használ műtrágyát, ami azért fontos, mert általában a talajaink túl vannak mű­trágyázva, ami hosszú távon nem tesz jót, állapította meg a szakember.
A bevizsgált talaj pH-értéke megfelelő, 5,5 és 7,5 között mozog, ami ideális a legtöbb növény számára, vagyis enyhén savas, semleges vagy enyhén lúgosba hajló talajról van szó. Egyes kultúrnövények, például a burgonya, az enyhén savas talajt kedvelik, míg mások jobban fejlődnek semleges közegben.
A kationcsere-kapacitás (CEC) értéke a talaj tápanyag-megkötő képességét mutatja, ami a vizsgált talajnál meg­felelő értéket mutatott. Ha ez túl magas, a növények nehezebben jutnak hozzá a szük­séges tápelemekhez. A vizs­gálat szerint a talaj alu­mí­niumtartalma alacsony, ami előnyös, de a vastartalom ma­gasabb az optimálisnál.

A talaj szerkezete és agyag­tartalma is fontos té­nyező. A vizsgálat szerint az agyagtartalom 23 százalék, ami elfogadható, de további javí­tásra szorulhat. A laza szerkezet elősegíti a vízel­vezetést és a gyökerek nö­vekedését, míg a túl kötött talaj megnehezíti a növények fejlődését. Jelen esetben a talaj, bár nem túlzottan, de hajlamos lehet vízmegtartásra és rossz levegőzésre. Az agyagos talaj javítását szervesanyag-bevitellel lehet kezelni. A komposzt, trágya vagy szal­ma javítja a szerkezetet, leve­gősebbé és lazábbá teszi a talajt, és a zöldtrágyázás – például mus­tár ültetése – is javasolt, mivel javítaná a szer­kezetet és táp­anyagot is biztosítana.
A talaj foszfor-, nitrogén- és káliumtartalma magas, ami jó termőképességet biztosít. Ezek az elemek elengedhetetlenek a növények növekedéséhez: a nitrogén a levélzet fejlődésében játszik szerepet, a foszfor a gyökérképződést segíti, míg a kálium az általános ellenálló képességet növeli.
A bevizsgált talaj magné­zium- és kalciumtartalma is magas. Csakhogy a mag­né­zium gátolja a növények kalciumfelvételét – ilyen eset­ben a vegetáció során a kal­ciumot pótolni kell.

– A lombtrágyázáshoz nagyon jó szerek vannak, és permetezés útján kell alkal­mazni

– hívta fel a figyelmet a szakember.
A talajnedvesség a vizs­gálat idején 14,3 százalék volt, ami megfelelő, de hosszú távon figyelni kell a nedvességtartalom stabi­litá­sára. A túlzott szárazság vagy túlzott vízellátás egyaránt ká­ros hatással lehet a növények fejlődésére.

Jobbá tenni a talajunkat?

Józsa Eszter rámutat, a szer­ves anyagok, például komposzt és istállótrágya rendszeres használata jelentős javulást hozhat. A szerves anyagok nemcsak a talaj táp­anyagtartalmát növelik, ha­nem segítenek megőrizni a nedvességet és javítják a talaj­szerkezetet. Fontos, hogy a műtrágyát mértékletesen alkalmazzuk, mert a túlzott használat pH-eltolódást okoz­hat, és károsíthatja a talaj mikrobiológiai egyensúlyát. A megfelelő vetésforgó is segít megőrizni a talaj ter­mékenységét. 

– A vetésforgó azért fontos, mert a különböző növények eltérő módon használják fel a tápanyagokat. Egy jól meg­tervezett forgórendszerrel meg­előzhetjük a talaj egyoldalú kimerülését

– hangsúlyozta a szakember. Megjegyezte: mivel a talajvizsgálatok segítségé­vel a gazdák pontosabb képet kaphatnak arról, hogy milyen tápanyagokra van szükségük a növényeiknek, elkerülhe­tő a felesleges műtrágya-kijut­tatás. Ez nemcsak költség­ha­tékony megoldás, hanem a környezetvédelem szem­pont­jából is kiemelkedően fon­tos, hiszen csökkenti a ta­lajvíz nitrátterhelését. Emellett a megfelelő tápanyag­ellá­tás biz­tosításával növelhető a ter­méshozam, és fenntartható mó­don lehet maximalizálni a termelékenységet.

A talajszkenner házhoz megy

A Székely Gazdaszervezetek Egye­sületének falugazdásza fel­­hívta a figyelmet: mivel a mo­dern talajszkennerek és elemzőrendszerek beszerzése és fenntartása költséges, ér­de­mesebb szolgáltatásként igény­be venni ezeket a vizs­gálatokat. A szolgáltatás ko­ordinálását, az időpont egyeztetését és a terepi vizs­gálat megszervezését ő maga végzi, az analízisek sorrendjét a szezonhoz és a területi igényekhez igazítva. Fontos tudni, hogy jelenleg egyetlen talajszkenner áll rendelkezésre a három székelyföldi megyében – Hargita, Kovászna, Maros –, ezért időben kell jelentkezni. Egyeztetést követően az ille­tékesek a helyszínre kiszál­l­nak, így a vizsgálatot közvetlenül a területen végzik. A mérés gyors – mindössze húsz percet vesz igénybe –, és az eredmények azonnal megtekinthetők. Az eljárás térítésmenetesen igényelhető.