Hirdetés

Elfogy a levegő

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 4 perc
Elfogy a levegő
Fotó: Képernyőfotó

Társadalmi kérdésekről beszélgetni egy film által látszólag ellentmondásos, hiszen ettől a műfajtól elsősorban azt várjuk, hogy szórakoztató legyen. Mégis vannak olyan üdítő kivételek, amikor egy ilyen alkotás elér az érintettekhez, beépül a közbeszédbe és ezáltal (remélhetőleg) elindulhat egy pozitív változás. Az Elfogy a levegő című, 2023-ban készült magyar filmdráma aktuális kérdéseket vet fel az oktatás szabadságáról, az emberi méltóságról és a felnövekvő nemzedékek iránti felelősségvállalásról. 
Valós történet az alapja a zömében Gyergyószentmiklóson forgatott nagyjátékfilmnek: Mol­­­­dovai Katalin alkotása az oktatás jelenkori helyzetén át az emberi kapcsolatok szövevényes hálóját oldja, az érdekek mentén húzódó kapcsolatok mibenlétét taglalja. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Ana, a harmincéves irodalom-tanárnő nemcsak meg­­becsült pedagógusa az intézménynek, de a diákok is szeretik. Akit pedig a diákok szeretnek, az csakis másként gondolkodó, egyedi világnézetű, szabad ember lehet, akinek nemcsak saját véleménye van egy-egy irodalmi műről, hanem a fiatalok látásmódjára is kíváncsi. Az óráin és az általa vezetett drámapedagógiai foglalkozásokon bemutatott hangulat magáért beszél: szinte látjuk, ahogy formálódik a fiatalok személyisége, ahogy igényük mutatkozik a szellemi táplálékra. A film alapkonfliktusában megjelenik az anyagilag jól szituált apa, aki megvédené az általa szélsőségesnek vélt dolgoktól 17 éves fiát, így elfogadhatatlannak tartja, hogy Arthur Rimbaud életéhez kapcsolódóan a tanárnő egy, a költő életét feldolgozó filmet ajánl. A 19. századi költő és pályatársa, Paul Verlaine közötti bensőséges kapcsolatot bemutató film lesz a későbbiekben a konfliktus forrása, úgy, hogy sem az apa, sem a törvényszéki ítélethozók nem nézik meg és nem értelmezik azt. 
A felgyorsuló események pörgését a levegő kapkodásához tudjuk hasonlítani: érthetetlen és szívfájdító, ahogy lassan mindenki hátat fordít Anának, az általa képviselt elveknek, és taszítja őt egy kilátástalan, levegő nélküli térbe. Határozottságával, elvei mellett való kiállásával, bátorságával is példaként szolgál a diákoknak, akik számára így már biztosan felejthetetlen marad. 
A film felkiáltójel: az oktatási rendszer hiányosságaira, a pedagógusok kiszolgáltatott helyzetére, a másság el nem fogadására hívja fel a figyelmet, s egyben a jövő generációk iránti felelősségünket is eszünkbe juttatja. Akkor is hatással vagyunk rájuk, ha elhallgatunk témákat – akaratlanul is ezt a hozzáállást tanulják tőlünk. A Salamon Ernő Gimnáziumban játszódó filmben több erdélyi, gyergyószentmiklósi színész is megjelenik, a helyszínekben felismerjük a város ütött-kopott tömbházlakásait, de a csíkszeredai főtér és néhány középület is megjelenik benne. 
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában készült film a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte az elsőfilmes szekció fődíját, a Filmkritikusok Nemzetközi Szervezete (FIPRESCI) díját és a szervezet fiatal filmes újságírókból álló Young FIPRESCI zsűrijének díját.
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!