A Marzsina–Holgya au­tó­pályaszakasz (hossza: 9,13 kilométer) – amelyet 2013-ban kezdtek el építeni, és az A1-es autópálya Szeben és Nagylak közötti, mintegy 320 kilométeres szakaszának egyetlen hiányzó szakasza – rajta maradt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) forrásaiból finanszírozott beruházások listáján, jóllehet a Közlekedési Minisztérium is elismeri, hogy nagy az esélye annak, hogy nem készül el a program 2026. augusztusi határidejéig – írja a Szabad Európa román nyelvű kiadása.
Mint ismert, az A1-es autópálya az úgynevezett IV. páneurópai közlekedési folyosó része. Ha a Marzsina és Holgya közötti 9 kilométeres szakasz – benne a 2,5 kilométernyi, vadátjáróként szolgáló alagúttal – nem készül el 2026 augusztusáig, Románia mintegy 135 millió eurós uniós támogatástól esik el a Közlekedési Minisztérium szerint. 
Ha viszont a beruházás nem maradt volna benne az Országos Helyreállítási Tervben – noha korábban már két másik uniós program is támogatta –, akkor a veszteség jóval nagyobb lett volna: nagyjából 445 millió euró, vagyis a teljes beruházás értéke.

Régi történet

A mindössze 9,13 km-es  elmaradt útszakasz építésének hosszú története van: 2013-ban kezdték el építeni, egy 28 kilométeres autópálya-szakasz részeként, a kivitelezési szerződést azonban 2017-ben felbontották. Ez azzal járt, hogy a román államnak 40 millió euró kártérítést kellett fizetnie. Közben új környezetvédelmi előírások miatt 2,5 kilométernyi „medvealagutat” kellett betervezni, a közbeszerzési eljárások pedig sorra elakadtak. 
Tizenkét év telt el a szerződéskötés óta, és a sztrádaszakasz még mindig az autópálya leggyengébb pontja. Pedig eredetileg 2016-ra kellett volna átadni, majd a határidőt 2018-ra tolták ki. A 2019-es új közbeszerzési eljárás kiírásakor már beépítették az alagutak tervét is, de így is kérdéses, hogy 2026-ig be tudják-e fejezni. A 2017-es szerződésbontás után csak öt évvel, 2022-ben tudtak új kivitelezési szerződést kötni a román UMB csoport és a bosnyák Euro Asfalt Doo konzorciumával. A hátralevő beruházás értéke mintegy 360 millió euró. A munkának jelenleg nagyjából 36 százalékát fejezték be, de az útépítés legnehezebb részének – két, összesen 2,16 kilométer hosszú alagutat fúrnak, a köznyelvben „medve­alagutaknak” nevezik – még csak az elején járnak. A kivitelezési szerződés 2027-ig ad határidőt, miközben a PNRR előírása szerint 2026 augusztusára kellene elkészülni.
A minisztérium maga is elismeri, hogy kicsi az esély a határidő tartására. Szeptember 18-án a kormány elé került jelentésben azt írták: a projekt ugyan az Országos Helyreállítási Terv része marad, de az Európai Bizottsággal folytatott újratárgyalás után is bizonytalan, hogy időben befejezhető.

A szaktárca sem optimista

A Közlekedési Minisztérium több autópálya-szakaszt is kivett a Országos Helyreállítási Tervből finanszírozott beruházások közül, köztük a Jászvársárt Marosváráhellyel összekötő A8-as és az Észak-Erdélyi Autópálya (A3) két-két szakaszát. Bennehagyták az uniós forrásokból finanszírozott beruházások listáján a Ploiești és Szeretvásár közötti A7-es autópálya hat szakaszát – ezek közül öt vissza nem térítendő támogatásból, egy pedig hitelből készülhet el –, valamint az A1-esen a Marzsina és Holgya közötti részt. Ez utóbbiról a minisztérium is azt írja jelentésében, hogy közepes kockázatú a határidő tartása szempontjából. Ha mégsem készül el időben, és Románia emiatt nem teljesíti a az Országos Helyreállítási Terv egyik vállalását, az ország számára olcsóbb lenne egy pénzbírság, mint a projekt teljes finanszírozásának elvesztése – érvel a minisztérium.
„A projekt be nem fejezése esetén a 84. célhoz (szerk megj. transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) gyorsforgalmi útszakaszok határidőre való megépítése) kapcsolódó potenciális pénzügyi levonás körülbelül  675 millió lej (135 millió euró) lenne, szemben a projekt teljes értékével, amelyet vissza kellene fizetni, 2,225 milliárd lej (445 millió euró)” – hangsúlyozza a Közlekedési Minisztérium.
Egyébként a Lugos–Déva autópálya-szakaszt – amelynek a hiányzó része a Marzsina–Holgya  közötti 9 kilométeres szakasz – több uniós program is finanszírozta korábban. A 2007–2013-as időszakban a 134 millió eurós támogatást ítéltek meg a Lugos–Déva közötti út 2-es szakaszára (28 km), ennek 85 százaléka uniós támogatás volt. A 2014–2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében pedig összesen 480 millió eurót különítettek el, ebből körülbelül 300 millió eurót az Unió állt.

Hogyan bukja el a pénzt az állam?

A Szabad Európa megszólaltatta Alin Șerbănescut, az útkezelő cég, a CNAIR szóvivőjet, aki elmondta a „büntetés”, amit Romániának kell kifizetnie, ha nem tartja a határidőt valójában nem pénzbírságot jelent. Tulajdonképpen arról van szó, hogy nem érkeznek meg azok a kedvezményes, 2 százalék alatti kamatozású hitelek, amelyeket Országos Helyreállítási Terv biztosítana. A szóvivő ugyanakkor bizakodó volt, hogy az autópálya elkészülhet, vagy legalábbis „majdnem elkészülhet” határidőre.
Jelenleg mind a hosszabb, közel két kilométeres, mind a rövidebb, mintegy 400 méteres alagúton dolgoznak, mindkettőben két-két járat épül. Az építkezés nagyjából 36 százaléknál tart. „A munkák üteme nagyon jó, van rá esély, hogy jövő nyárra elkészülünk. Ha addigra 98 százalékon állunk, talán a Bizottság is elfogadja, hogy egy hónapon belül befejezzük, levonások nélkül” – mondta Alin Șerbănescu. A társaság vezetője, Cristian Pistol hozzáfűzte, éjjel-nappal folyik a munka: 800 munkás és 200 gép dolgozik egyszerre az alagutak mindkét végén. Az egyik járat áttörése 2025 júliusában megtörtént, a másodikat októberre várják. A szakaszon végül két alagút épül, irányonként két-két sávval.