A lej gyengülése, az energiaárak növekedése, az uniós elvárások és a várható adóemelések miatt 2025-ben több lépcsőben is érezhető áremelkedésre kell számítani Romániában – állítja Adrian Negrescu közgazdász. Az Ade­vărulnak nyilatkozó elemző szerint az első drágulási hullámot az okozza, hogy az euró árfolyama 5 lej fölé emelkedett, ami minden importált termék – így az élelmiszerek, műszaki cikkek, háztartási gépek, ruházati termékek és lábbelik – legalább 5%-os drágulásához vezet.

Nyáron folytatódhat a drágulás

A második drágulási hullám nyáron várható: júliustól a vállalatok számára megszűnik az árplafon, és az áram kilowattóránkénti ára legalább 50 banival nő. Ez a költségnövekedés feltehetően végiggyűrűzik a gazdaságon, és további áremelkedéseket okoz a termelés és a szolgáltatások területén. A harmadik drágulási hullámot az válthatja ki, hogy az Európai Bizottság felszólította Romániát: 60 napon belül törölje el a szabályozott gázárakat, különben megvonják az uniós támogatásokat. A negyedik drágulási hullámot a tervezett adóemelések hozhatják el – ha a kormány 21%-ra emeli az áfát, és megszünteti a kedvezményes kulcsokat, az az év legnagyobb mértékű drágulását idézheti elő. Negrescu szerint őszre akár 8%-os inflációval is számolni kell.

Mint arról korábban beszámoltunk, a lej a múlt héten jelentősen leértékelődött: az euró árfolyama 4,97-ről 5,12 lejre nőtt. A jegybank hivatalos adatai szerint az euró tegnapi árfolyama 5,09 lej volt. Emellett nőtt a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) mértéke is, amely a lejalapú hitelek kamatát befolyásolja.

Törékeny pénzügyi stabilitás

Dan Suciu, a jegybank szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett: az ország pénzügyi helyzete továbbra is törékeny, annak ellenére, hogy a lej árfolyama átmenetileg stabilizálódott. Rámutatott, hogy a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, valamint a politikai döntéshozatal elmaradását semmi sem ellensúlyozta.

„Nincs megoldva a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, nincs olyan kormány, amely aktív intézkedéseket hozna – például a tőkebeáramlás ösztönzésére –, és a választások utáni Románia jövője körüli alapvető kérdések is megválaszolatlanok. Mindez instabil és kiszámíthatatlan helyzetet teremt. Ha ez a hét viszonylag nyugodtnak is tűnik, a következő hét fejleményei újra bizonytalanságot hozhatnak, és akár negatív irányba is fordulhatnak” – mondta Suciu.

A szóvivő megerősítette, hogy a jegybank valóban beavatkozott a lej árfolyamának védelme érdekében. „Olvastam olyan kommentárokat is, hogy a jegybank csak színleli a beavatkozást. Bárcsak így lett volna, de az intervenció valódi volt, és ezt hivatalosan is megerősítjük majd a havi tartalékjelentésünkben. Aktívan jelen vagyunk a piacon, és a lehetőségekhez mérten igyekszünk fenntartani az egyensúlyt – ehhez viszont szükség van olyan környezetre, amely nem akadályozza, hanem támogatja a jegybank szerepvállalását” – nyilatkozta. Azt egyébként az Adevărul cikke is megemlíti, hogy a jegybank az elmúlt időszakban hatmilliárd eurót költött a lej védelmére – ez a devizatartalékok közel 10%-át teszi ki.