Ha nem lenne elég, hogy a gazdák vízhiánnyal, dráguló anyagokkal és kiszámíthatatlan piaci viszonyokkal küzdenek, a műtrágyapiac szűkülése is veszélyezteti a mezőgazdaságot. Mint Szőcs János, a növénytermesztés mellett műtrágya-forgalmazással is foglalkozó csíkszentkirályi Agromec mezőgazdasági vállalkozás adminisztrátora és társtulajdonosa mondja: a kereslet és a kínálat is egyre kisebb: az első, mivel a gazdák híján vannak a pénznek, vásárlóerejük csökken, a második, mivel a hazai műtrágya-forgalmazás lassan néhány nagy cég privilégiumává válik.

– Ha az orosz import is ellehetetlenül a vámtarifák miatt, akkor nehéz helyzetbe kerül a hazai agrárium

– mondja Szőcs.

A műtrágya ára már sok éve mutat növekvő tendenciát, a folyamatban néha valódi árrobbanások következnek be. Az egyik kulcstényező a földgáz ára, mivel a nitrogénműtrágya előállításához kb. 75 százalékban gázra van szükség: jellemző adat, hogy amíg működött a hazai gyártás, a marosvásárhelyi – de külföldi tulajdonban lévő – Azomureș kombinát évi 1 milliárd köbméter földgázt használt el és 1,3 millió tonna műtrágyát állított elő. Jelenleg Oroszország a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója, tekintettel arra is, hogy az olcsó – az Ukrajna elleni háborúja miatt Európába direktben már nem exportálható – földgáztöbbletet műtrágya gyártására is felhasználja, sokkal olcsóbban állítva elő a terméket, mint az európai uniós gyártók. Az árérzékeny románai agrárpiacra nem véletlenül érkezett a legtöbb műtrágya éppen Oroszországból.  Csakhogy az EU büntetővámot vetett ki rá: július 1-jétől az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyára az eddigi vám és illetékek mellett  az értékének további 6,5%-át, plusz tonnánként 40 eurót kell fizetni, majd 2026 júliusától a 6,5%-os ad valorem (értékvám) mellett tonnánként 60, 2017-ben tonnánként 80, 2028-tól pedig tonnánként 315 eurót. 

– Ha ez nem változik, akkor Romániában a műtrágya ára ismét elérheti a koronavírus-járvány utáni csúcsot, amikor az addigi tonnánkénti 1600–1700 lejes ára majdnem megduplázódott. Ennek a vesztese a termelő lesz, mivel a termény árát nem tudja majd arányosan növelni

– állapíjta meg Szőcs János. 

Az utolsó hazai gyár is leállt

Az ország utolsó működőképes műtrágyagyára a marosvásárhelyi Azomureș volt, de ott a tavaly augusztusi utolsó leállás óta nem dolgoznak. A legtöbb műtrágya így Oroszországból, Egyiptomból, Marokkóból érkezik Romániába, illetve néhány európai gyártótól. 

– Mi Németországból hozunk bio minősítésű műtrágyát, emellett szerves, pelletizált baromfitrágyát is. Ezeket az anyagokat használjuk mi magunk is, tehát tapasztalati tudásunk van róluk

– mondja az Agromec társtulajdonosa. Szerinte nálunk a földek minősége miatt szinte mindegyik nagyobb tételben termesztett növénykultúrának szüksége lenne valamilyen műtrágyára – többféle ún. komplex műtrágya is elérhető, amely nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz, ezek azok a nyomelemek, amelyekre minden növénynek szüksége van. Ezenfelül szükség van kalciumra és magnéziumra – az úgynevezett középelemekre –, valamint mikroelemekre is.
A nitrogénműtrágya – például a pétisó – jelenlegi ára 1800–1900 lej körül mozog, míg egy komplex műtrágya ára körülbelül 3200 lej tonnánként – a földgáz ára hiába stabil egy éve, a műtrágya ára mégis tovább emelkedett. 

Az MI nem pótolja a H2O-t

De a legnagyobb tényező a víz, illetve annak hiánya. 

– A mesterséges intelligencia is segíthet a mezőgazdaságban, a dróntechnológia is, de a legnagyobb probléma a vízhiány. Ha nem lesz hamarosan értelmezhető vízgazdálkodás a térségben, akkor itt vége lesz a mezőgazdaságnak. Az idei és a tavalyi év számos mezőgazdasági termelőt elgondolkodtatott a folytatást illetően: érdemes-e víz nélkül pénzt fektetni a földbe?

– teszi fel a kérdést Szőcs. 
Műtrágyapiac az Európai Unió égisze alatt 

Szép Róbert, a Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének igazgatója szerint a műtrágya árát az előállításához szükséges metángáz erőteljesen befolyásolja, ugyanis az Európai Unió Tanácsa a metángázt is a súlyos környezetszennyező fosszilis anyagok közé sorolta 2030-tól, akárcsak a szenet. Ez azt jelenti, hogy 2030 után nagyobb adóteherrel sújtják a metán alkalmazását is, ami újabb drágulásokat idéz elő. Emellett a villamos energia árának emelkedése is hozzájárul a végső termék, jelen esetben a műtrágya árának növekedéséhez. E folyamatok miatt a hazai műtrágyapiac működésképtelenné vált, nem véletlen tehát, hogy ilyen energiaárak mellett az Azomureș műtrágyagyár szünetelteti a termelést.

– Nehezen elképzelhető, hogy a marosvásárhelyi kombinát hosszú távon újra működjön és ellássa műtrágyával a belföldi piacot. Az elkövetkező időszakban a gazdák számára is fontos lesz, hogy kutatásokat végezzenek, és azok eredményei alapján dolgozzanak. Meg kell vizsgálni a talaj összetételét, és azt is, hogy valójában milyen és mekkora mennyiségű műtrágyára van szüksége az adott földterületnek. Ez nem lehet pusztán megszokás kérdése. Ha modern mezőgazdaságról beszélünk, akkor a talaj összetételét és hosszú távú életképességét is szem előtt kell tartanunk

– mondta a kutató. Hozzátette: több információ birtokában jobb hatásfokot érhetünk el: ahol erre figyelnek, és évente megvizsgálják a talaj nitrogén-, foszfor- és egyéb anyagtartalmát, sokkal jobb terméshozamot tudnak elérni. Nemcsak spórolni lehet így, hanem hatékonyabbá válik a műtrágyázás is, hiszen a föld igényeinek megfelelően kell a műtrágya receptúráját alkalmazni.
Az EU talajvédelmi törvénye szerint fő irányelv, hogy csökkenteni kell a talaj műtrágyázását. Románia ehhez képest az uniós átlag alatt helyezkedik el, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan régiók az országban, ahol hektáronként meghaladják az uniós előírást. Sajnos a talajvizekben ezen anyagok jelentős mennyiségben vannak jelen, jegyezte meg Szép Róbert.

– A Székelyföldet ez egyelőre még kisebb mértékben érinti, mert felénk még nem jelent gondot a túlzott műtrágyahasználat

– tette hozzá a szakember.