Arról már jó ideje hallani, hogy a kormánypárt módosítani kívánja az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény jó néhány előírását, s az ez irányú ténykedés a Tudose-kormány színre lépése óta felerősödött. Sőt, időközben adott jogszabályok is hatályba léptek, amelyek között említhetjük a megosztott áfa augusztus 1-től történő kísérleti bevezetésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Nyilatkozatokban nem volt hiány, azok nemegyszer azonban ellentmondásosoknak bizonyultak, s fültanúi lehettünk mellébeszéléseknek is. A múlt csütörtöki kormányülésen viszont egyes dolgok úgymond konkretizálódtak, mármint olyan értelemben, hogy terítékre kerültek bizonyos jogszabálytervezetek. A kormányülést követően egyesek már azt emlegették, hogy egy amolyan forradalomra lehet számítani a fiskalitás terén, s a jelenlegi Adótörvénykönyv igen lényeges módosításokon fog átesni, illetve az merőben új kiegészítésekkel fog „színesebbé válni”. Voltak olyanok is, és nem is kevesen, köztük szaktekintélyek is, akik merőben másképp látták. Lehet sokan elhamarkodottan nyilatkoztak, mint ahogy az sem biztos, hogy a kormányülésen beterjesztett jogszabálytervezetek (amelyek közül csak a 2015/227-est módosító szövegét közölték csütörtök este a szaktárca honlapján, de nem bocsátották közvitára) menet közben nem fognak átíródni. Egyébként is azok jóváhagyására nem kerül sor, csak elemzésükre egy úgynevezett első olvasat keretében. Tulajdonképpen három jogszabálytervezetről van szó: két sürgősségi kormányrendelet-tervezetről, az egyik az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény módosításával és kiegészítésével kapcsolatos, a másik egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes határidők elnapolására vonatkozik. Továbbá egy kormányhatározat tervezetéről, az országos garantált minimális bruttó bér megállapítására vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a kormányülés még két órát sem tartott, nemigen valószínűsíthető, hogy annak során alaposan megvitatták volna a szóban forgó három jogszabálytervezetet, ugyanis azokon kívül még napirenden szerepel három törvénytervezet megvitatása és elfogadása, egy sürgősségi kormányrendelet jóváhagyása, továbbá „rábólintás” tizenöt kormányhatározatra, meghallgattak három memorandumot, két jegyzéket és két tájékoztatót, s megfogalmazták a kormány álláspontját hét törvénytervezettel kapcsolatosan is. Búcsú az egységes adókulcstól Egyelőre csak arra szorítkozhatunk, ami megjelent a minisztérium honlapján és, ami elhangzott a két, talán legilletékesebb szájából, Ionuț Mișa közpénzügyi miniszter és Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter szájából. Kezdenénk azzal, ami az ország lakói közül is igen sokakat érinthet, nevezetesen a jövedelmi adóval: 2018. január 1-től az a jelenlegi 16%-ról 10%-ra csökken, s ezt az adókulcsot nemcsak a bérből származó jövedelmekre kell majd alkalmazni, hanem másabb jövedelmek esetében is, mint például a nyugdíjból, a bérbeadásokból, a kamatból, a mezőgazdasági tevékenységből, a független tevékenységekből, a szerzői jogdíjakból, a szabadfoglalkozásokból stb. Állítólag több mint 4,8 millió alkalmazottat érinthet az adókulcs csökkentése, továbbá több mint 250 ezer olyan nyugdíjast, akik nyugdíjának kvantuma jelenleg meghaladja a 2000 lejt, mintegy 500 ezer olyan személyt, aki független tevékenységből vagy szerzői jogdíjból realizál jövedelmet, s így tovább. A bérek kapcsán megemlítendő az is, hogy a személyi jóváírás kvantuma azon alkalmazottak esetében, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, 60%-kal növekedik, aminek nyomán növekedhet azok nettó bére. Amúgy a minimálbér esetében az adó alól mentesülő összeg az eddigi 300 lejről 510 lejre emelkedik, azok esetében pedig, akiknek gyermekei vannak, vagy eltartásában más személyek, még hozzáadandó gyermekenként 160 lej az eddigi 100 lejjel szemben. A társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentése, valamint azok átruházása az alkalmazottak kapcsán meg lehet említeni azt, hogy a hozzájárulások összessége 39,25%-ról 37,25%-ra fog csökkenni, a munkáltatók által a teljes összegből eddig fizetett 22,75%-os hányadrészből 20% át fog kerülni az alkalmazotthoz, ilyenképpen pedig annak nevében a munkaadó a bruttó bér 35%-át fogja átutalni társadalombiztosítási hozzájárulásként. A rá háruló 2,25%-os hányadrész a munkanélküliség, a balesetekkel, a betegszabadságokkal és a bérkövetelésekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére fog szolgálni, s annak megnevezése az eddig emlegetett szolidaritási hozzájárulás helyett munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági hozzájárulás (contribuția asigurătoare pentru muncă) lesz. Mindezek nyomán leegyszerűsödik a rendszer, illetve lecsökken a hozzájárulások száma: a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) és egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS), valamint a munkáltató által fizetett, már említett hozzájárulás (CAM). Gyökeres változást jelent az is, miszerint mindazok, akik független tevékenységből realizálnak jövedelmet (például az orvosok, ügyvédek, közjegyzők, művészek, írók, publicisták stb.), nem annak szintje függvényében fognak társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni, hanem az országos minimálbér szintje alapján kiszámított hozzájárulást. Megváltozik az adózási rendszere azon vállalkozásoknak is, amelyek éves üzleti forgalma nem haladja meg az egymillió eurót: azok ezentúl, azaz 2018. január 1-től a jelenlegi 16%-os nyereségadó helyett az üzleti forgalomra kivetett 1%-os adókulcs révén megállapított adót fogják befizetni az állami költségvetésbe. A becslések szerint ez az intézkedés országos viszonylatban mintegy 450 ezer céget érinthet. Megemelkedik a minimálbér, de… A minimálbér megállapítására vonatkozó kormányhatározat-tervezet értelmében annak kvantuma 2018. január 1-től 1900 lej lesz, lenne. Eredetileg a kormányprogramban 1550 lej szerepelt, de most azt meg kellett emelni a már sokat emlegetett, a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása okán. Ez első látásra örvendetes, de egyes szakértők máris kiszámították, hogy az 1900 lejre feltornászott bruttó minimálbérből nem jut ténylegesen több a munkavállalónak. A számítások ugyanis arra engednek következtetni, hogy amennyiben érvényben maradt volna az eddigi adózási mód és 1550 lejre emelkedett volna meg a minimálbér, akkor az abból „fakadó” nettó bér nagyobb lett volna, mint a majdani 1900 lejes, de fizetési kötelezettségekkel hangsúlyozottabban megterhelt 1900 lejes bruttó bér… Az egyes jogszabályokat módosító sürgősségi kormányrendelet értelmében a gyerekgondozási szabadság esetén nyújtandó illetmény minimálszintje január 1-től 1250 lej lesz a jelenlegi 1233 lejjel szemben. Nettó értékben ez is kevesebb lesz, mint a jelenlegi nettó, ugyanakkor ezentúl az országos minimálbérnek nem lesz szerepe a szóban forgó illetmény szintjének a megállapítására, ugyanis azt a szociális referenciamutató (ISR) alapján állapítják meg, amely értéke jelenleg 500 lej, s a szóban forgó minimális illetmény annak két és félszerese (tehát 1250 lej). A nyugdíjpont értéke július 1-től fog megemelkedni 1100 lejre, s azzal egyidejűleg az úgynevezett minimálnyugdíj 640 lej lesz (a kormányprogram szerint ez utóbbi január 1-től lett volna esedékes). A majdani kormányrendelet révén „megérintik” a II-es nyugdíjpillért is: az azt megillető hányadrész a jelenlegi 5,1%-ról 3,7%-ra csökken. A tárcavezető szerint abszolút számban kifejezve annak jelenlegi névleges értéke nem fog csökkenni. Ez igaz, de az eddigi rendszer szerint a bruttó bér megemelkedése úgymond automatikusan maga után vonta a II-es nyugdíjpillért „megillető” összeg kvantumának növekedését is. A szakszervezetek a kormányülést követően újólagosan fenntartásokat, kifogásokat hangoztattak, az egyik legtekintélyesebb munkáltatói képviselet, a Románia Fejlesztéséért Koalíció (CDR) a tervezett intézkedések kapcsán meglepetésének adott hangot, s követelte, hogy a tervezetekről ne döntsenek, a holnaputáni (szerdai) kormányülésen. A jelek szerint arról egy rendkívüli kormányülésen tárgyalnak, amelyre állítólag pénteken kerül sor. Hecser Zoltán