Miután a lignitalapú talajjavító kijuttatása valamennyi kijelölt területen az előzetesen kidolgozott technológiai terv szerint megtörtént, a kezeléseket követően most folyamatosan figyelik a talaj és a növényállomány állapotát, kiemelt figyelmet fordítva a zöldségnövények fejlődési dinamikájára és általános kondíciójára – erősítette meg lapunknak a program szakmai koordinátora, a falugazdász Józsa Eszter kertészmérnök-növényorvos. 

Pozitív a lignit hatása a termőföldeken

Az eddigi megfigyelések alapján a kezelt parcellákon a növények fejlődése egyenletes és kedvező. A lignit alkalmazásának pozitív hatása elsősorban a talajszerkezet javulásában, a nedvességmegőrző képesség kedvező alakulásában, valamint a növények kiegyensúlyozott fejlődésében mutatkozik meg. Megtudtuk: a projekt következő szakaszában folytatják az adatgyűjtést és az állomány rendszeres megfigyelését, külön figyelmet fordítva a növekedési paraméterekre, a növényegészségi állapotra és a várható terméshozamokra. Az eddigi eredmények biztatóak, és alátámasztják a lignit talajjavító és kondicionáló szerepének gyakorlati jelentőségét a fenntartható növénytermesztésben – fogalmazott Józsa Eszter.

Mint ismert, a parajdi bányakatasztrófa nemcsak gazdasági, hanem súlyos ökológiai következményekkel is járt, hisz a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt több Maros megyei zöldségtermesztő nehéz helyzetbe került, az öntözés pedig több helyen ellehetetlenült a legkritikusabb nyári időszakban. A lignitprogramot épp azért indították, hogy a sóval terhelt termőtalajokat regenerálni lehessen és a földek termőképességét megőrizhessék. A kezdeményezés részeként – mint arról beszámoltunk – februárban mintegy száz tonna lignitőrlemény érkezett a térségbe a magyarországi visontai és bükkábrányi lignitbányák felajánlásaként. A négykamion­nyi lignitszállítmány mintegy tízhektárnyi termőterület kezelésére elegendő, amit a Kis-Küküllő mentén gazdálkodó zöldségtermesztők között osztották szét Héderfája, Erdőszentgyörgy, Hármasfalu és Kibéd településen. Az érintett gazdák káposztát, burgonyát, paradicsomot, paprikát, uborkát, dinnyét, zöldbabot és más zöldségféléket termesztenek szabadföldön, illetve fóliasátrakban.

A lignit granulátum formájában érkezett, így hagyományos műtrágyaszóróval is kijuttatható és mintegy 20 centiméter mélyen dolgozták bele a talajba. E technológia egyik előnye, hogy nem igényel új gépeket vagy egyéb jelentős beruházást a gazdák részéről. A lignit magas huminsav- és széntartalma révén javítja a talaj szerkezetét, növeli a víz- és tápanyagtartó képességet, stabilizálja a talaj kémhatását, és serkenti a talaj mikrobiológiai aktivitását. Emellett hosszabb távon hozzájárulhat a műtrágya-felhasználás csökkentéséhez is, ami nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős előny lehet.

– A mi talajaink nagy része már túlságosan meszes, lúgos kémhatású. A lignit viszont természetes módon képes kiegyensúlyozni ezt, így ideális a Küküllő menti területekre

– mutatott rá a kertészmérnök.

Ígéretes eredmények, ígéretes jövő

Józsa Eszter a lignitprogram előzményeit ismertetve elmondta: a kezdeményezés a Szé­kely­föl­di Agrárszolidaritási Program része, melynek együttműködési dokumentumát a tavalyi Tusványoson írta alá dr. Nagy István magyar agrárminiszter, Jakab István, a MAGOSZ elnöke és a Magyar Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, dr. Tonk Márton, a Sapientia – EMTE rektora, Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Közhasznú Kft. ügyvezetője, valamint Becze István, az SZGE elnöke. A program tudományos hátterét a Sapientia – EMTE és a Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete biztosítja.

A laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók a talaj fizikai és kémiai változásait, valamint a növények fejlődését követik nyomon. A szakemberek bíznak abban, hogy már az idei szezonban kézzelfogható eredményeket hoz a program. Így ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, a tapasztalatokat más térségek gazdáival is megosztják, és a lignitalapú talajremediációt fokozatosan szélesebb körben is alkalmazhatják majd a régió­ban, ami hosszabb távon egy fenntarthatóbb gazdálkodási modell alapjait teremtheti meg Székelyföldön.