Díszfüggöny a magyar kultúra szálaiból
Székelyföldi asszonyok is részt vettek a Nemzeti Színház díszfüggönyének vasárnapi avatóján, hiszen az ő öltéseik is láthatók a függönyön: a százhatvanhét négyzetméteres textilen összesen száznégy hímzőasszony dolgozott.
Csodálatos élmény volt részt venni a budapesti Nemzeti Színház díszfüggönyének felavatásán vasárnap este, közölte érdeklődésünkre a parajdi Szabó Judit nyugalmazott tanítónő, aki maga is hímezett mintákat a százhatvanhét négyzetméteres függönyre. Felvidéktől Székelyföldig, és Dunántúltól Délvidékig összesen száznégy hímzőasszony dolgozott a Kustán Melinda textiltervező iparművész terve szerint elkészült függönyön, amelyen tizenkét életfa látható. Mint korábban a tervező érdeklődésünkre közölte, a fák törzsére gépi hímzéssel kerültek fel a honfoglalás kori minták, de a lombokon a Kárpát-medence magyar nyelvterületének hatvan tájegységéről származó népművészeti minták mindegyikét kézzel hímezték.
Hatalmas összefogás eredménye az elkészült díszfüggöny, hangsúlyozta Kustán Melinda, mert tudomása szerint mindeddig nem létezett olyan tárgy a Kárpát-medencében, amelyen a több mint hatvan tájegység mintakincse mind szerepelne.
Az új előfüggönyt, amelyet a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila felkérésére készített Kustán Melinda, a színházi különleges, ünnepi alkalmak díszéül szánják, olyan eseményekére, amikor a hagyomány és a színházi ünnep közösségi ereje találkozik, olvasható az MTI tudósításában. Mint Kustán Melinda az ünnepségen fogalmazott, az életfa, mint az ég és föld összekötője, egyetemes jelkép, mely méltó módon fejezi ki a Nemzeti Színház küldetését.
A székelyföldi hímzőasszonyok egy csoportja együtt utazott Budapestre, és mint Szabó Judit közölte, számos szoros kapcsolat alakult ki a hímzőasszonyok között. A munkának vége, a függöny a helyén áll, mondta, de a kialakult kapcsolatokat továbbra is fenntartják.



