Az udvarhelyszéki székelykapu díszítményei: a palmetta

Az Udvarhely vidéki székelykapuk festett-fa­ragott díszítményei kö­zül jelen cikkünkben a pal­­mettára térünk ki. Az Ud­varhely vidéki székelykapu fontos díszítménye a kapu­zábé (kapuoszlop) felületén a felső térkitöltésnél, a vég­ződésében megjelenő pal­metta. A palmetta, mint de­koratív faragott díszítménye a kapuzábé fejezetében, an­nak végződésében jelenik meg.

A homoródszentpáli Geréd-porta

Geréd Gábor Homoródszentpálon évtizedek óta menti és őrzi Homoródmente népművészeti kincseit. A felújított családi házban értékes, egyedi festett bútorokat, régi tárgyakat gyűjtött össze, hogy átmentse az utókornak.Homoródszentpál főut­cá­ján egy különleges, szép ház áll, régi, festett kőlábakra helyezett kapujával. A kapuoszlopokat még 1897-ben Geréd Gábor nagyapja a Gyepes patakából hozott nagy kősziklából faragta, s ta­lán még négy vagy öt ilyen kőlábas kapu található ma a Homoródmentén: Abásfalván és Szentmártonban. A kapun belépve a látogató századokat lép vissza, a házban, ahol öt generáció élt egykoron, mú­­­zeumot rendezett be a házigazda.

A hegyfarki (erdővidéki) Horthy-székelykapu

A kormányzó székelykapui – II. rész

Előző cikkünkben a visegrádi Horthy-telep névadásának tiszteletére emelt székelykapu történelmi jelentőségét és leírását mutattuk be. A Visegrádon emelt kaput II. Dávid Mózes fenyédi mester faragta és festette, amelyet 2014-ben restauráltak.

Kossuth Lajos utca 12. – Székelyudvarhely

Talán a város legrégibb utcájába invitálom ezúttal a kedves olvasót: a Botos utcába, melyet már a 16. században emlegetnek. Azóta főutca lett belőle, ám 1894-ben a városi tanács a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusáról, a reformkori liberális ellenzék és az 1848–49-es szabadságharc vezéralakjáról, Kossuth Lajosról nevezte el.

Hagyomány és korszerűség a székely házak energiahatékonyságában

Egy régi ház nem hoz­ható fel a passzív ház szintjére, legfeljebb ala­csony energiafogyasztásúvá tehető, de egy helyesen vég­rehajtott felújítás összes­sé­gében „zöldebb” lehet, mint egy passzív ház. A fejlett országok éves szén-dioxid-ki­bocsátásának 60 százaléka az építőiparnak és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeknek tulajdonítható. Ezért a leg­felelősebb és legkör­nye­zet­barátabb megoldás a meglévő épületek felújítása.

Bartos Tünde bútorfestő tündérvilága

Bartos Tünde 1999 nyarán, középiskolás diákként vett részt először egy bútorfestőtáborban. Akkor még csupán kíváncsiságból ült le az asztalhoz. „Az első darabokat ma is őrzöm, kedvesek számomra” – mondja.

Kovácsoltvas cégér hívja a látogatókat a kézművesportákhoz

Egységes arculat a Csík Metropoliszövezet Egyesület jóvoltából

Egységes arculattal erősítik a székely kézművesség láthatóságát és vonzerejét: átadták a kovácsoltvas cégéreket a Csíki-medence településein tevékenykedő kézműves-vállalkozások mestereinek.

Máréfalvi tájház: egy darab a falu történetéből

Máréfalván a főút mellett álló, kékre meszelt parasztházon óhatatlanul megakad a tekintet. Környezetével harmonikus egységet alkotva simul be a falu utcaképébe. Amint belépünk az udvarra, rögtön magával ragad egy különös atmoszféra: egyszerre idézi fel a régmúlt falusi élet világát és hordozza a jelen közösségi erejét. A ház falai között elhelyezett tárgyak mind-mind őriznek egy-egy darabot a falu történetéből.

Sportágválasztó 2025

A lövétei vízimalom

Porta

Lövétén a hagyományos vízimalmok már a 17. században fontos szereppel bírtak. Ma már csak egy malom őrzi a tradíciót a falu központjában, és látja el a helyi és környékbeli közösséget. A Porta műsorában ennek történetéről és működéséről mesél Mihály János történész és András Szilveszter molnár.

A Lövétei Római Katolikus Plébánia

Porta

A Lövétei Római Katolikus Plébánia története a középkorig nyúlik vissza, ahogy azt a legutóbbi, 2017-es felújítások alkalmával feltárt Árpád-kori freskótöredékek is bizonyítják. A Porta műsorában Mihály János történész beszél a régészeti kutatások művészettörténeti jelentőségéről, a templom múltjáról és jelenéről.