„…Meggyőződésem, hogy létezik a transzcendens valóság…”

Beszélgetés Xantus Géza festőművésszel

Fényúton – ez a címe a Csíksomlyón élő Xantus Géza festőművész utóbbi években készült munkáit összefoglaló, új kismonográfiának: a Pro Print kiadó gondozásában nemrég megjelent és mun­katársunk, Sarány István bevezető esszéjével el­látott kiadvány a (fény)kereséstől a (fény)úton le­vésig mutatja be az alkotó munkáit.

Festővásznon a hamvaiból újjáéledő Gyergyó

Karácsony János féltve őrzött életműve

Karácsony János festményein kívül nincs más vizuális emléke annak a pusztításnak, amelyet az 1944 őszén Gyergyószentmiklósra bevonuló szovjet katonákkal vívott harc eredményezett a város felszegi részén: a romokat és az újjáépítést a gyergyószentmiklósi festő dokumentálta képein, és rajzban örökítette meg Gyergyó más emlékeit is. A Tarisznyás Márton Múzeum képzőművészeti gyűjteményének alapja Karácsony János több mint ötszáz alkotása, táj- és életképei, portréi, önarcképei.

Csíkszentgyörgytől Galíciáig: a hadifestő emlékei

Márton Ferenc képzőművész munkái Zsigmond Attila magángyűjteményében

Első világháborúból származó értékes Márton Ferenc-rajzgyűjteményen elevenedik meg a magyar honvédhadsereg Galícián való végigvonulása: a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila szerkesztő-operatőr, műgyűjtő közel háromszáz tételes kép­zőművészeti gyűjteményét Márton Ferenc legutóbb megszerzett alkotásai teszik még ér­tékesebbé.

Kecskés Róbert: az inspiráció a város zaja és a természet csendje között születik meg

Beszélgetés Kecskés Róbert festőművésszel

Festőművész, pedagógus, lemezlovas – Kecskés Róbert mindennapjaiban a kreativitást és a közösségi élményt ötvözi. Munkáit személyes élmények, elhagyott városi terek és a természet ihletik, pedagógiai tevékenysége és a Kulturális híd nevű csíkszeredai alkotótábora révén pedig másokat is arra ösztönöz, hogy felfedezzék a művészet világát. A festőművésszel az alkotás és tanítás kapcsolatáról, valamint az alkotótábor küldetéséről beszélgettünk.

A festő ajándéka

Szűkebb térségünk ma­gyar művészeinek hely­ze­te mindig is kü­lönbözött a nagy művészeti központokban (vagy azok köz­vetlen közelében) élő és alkotó társaikétól. A periféria sok esetben csupán elfecsérelt energiákat, kényszerpályákat, a nemzetközi megmérettetés hiányát, másodlagos infor­mációkat biztosított az itt tevékenykedőknek – s mind­ezek folyományaként némi kisebbségi érzést vagy ezt ellensúlyozandó a félre- vagy el nem ismert, sufnijában is a jövőnek dolgozó, megértést csak a jövőtől remélő művész (kényszerűségből felvállalt) fö­lényét. 

Bartos Tünde bútorfestő tündérvilága

Bartos Tünde 1999 nyarán, középiskolás diákként vett részt először egy bútorfestőtáborban. Akkor még csupán kíváncsiságból ült le az asztalhoz. „Az első darabokat ma is őrzöm, kedvesek számomra” – mondja.

Hitelt adó mikrotörténetek

Márton Árpád köszöntése

Márton Árpád festő­művész 1940. októ­ber 6-án született Gyergyóalfaluban, az általános iskolát ebben a Maros menti nagyközségben végezte, majd 1954–1958 között a ma­ros­vásárhelyi Zene- és Képző­mű­vészeti Középiskola tanulója volt. Érettségi után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Fő­iskolán folytatta tanulmányait, és 1964-ben itt szerzett fes­tőművészi és rajztanári dip­lomát. Ugyanebben az esz­­ten­dőben kezdte meg a rajz­­­­­tanárkodást a csíkszeredai Reál–Humán, majd újabb meg­nevezésével a Matematika–Fi­zika Líceumban, ahol később óvónőképző is működött.

Kiállításmegnyitó: Black and Black

Pólófestő műhelymunka

Pólófestő foglalkozás

A lelki csend festője – Tisztánlátás címmel nyílt meg Major Barna kiállítása

Terápiás művészet

Tisztánlátás címmel nyílt kiállítás a Far­kaslakán élő képzőművész, Major Barna alkotásaiból Székely­udvarhelyen, a Szép­­­­korúak Házában. Ez alkalommal mu­tatták be a művész kötetét is.