Komoly veszélyt lát számos európai uniós országban – köz­tük Romániában és Magyar­országon is – a termőföldek kiszáradásában és a víz­készletek csökkenésében az Európai Aszálykockázati Atlasz című friss jelentés.

A mezőgazdaság a frontvonalban

Az aszály következményei leg­lát­ványosabban a mező­gazda­ságban jelentkeznek. A ku­tatás szerint a szárazság éven­te akár tíz százalékkal is csökkentheti a hozamokat, egyes növénykultúrák ese­tében pedig még ennél is nagyobb a veszteség. A bú­za és az árpa különösen érzékeny a víz­hiányra, főként azokon a területeken, ahol a gazdák ön­tözés nélküli művelést foly­tatnak. 
Az öntözés rövid távon enyhítheti a károkat, ám hosszú távon tovább növeli a vízkivételt, ami csak súlyosbítja a vízhiányt. A szak­értők sze­rint a talaj víz­megtartó ké­pességének ja­vítása, a szerves anyagok visszapótlása és a takarékos gazdálkodási mód­szerek el­terjesztése lehet a leg­fontosabb válasz az aszályra.
Erdélyben, különösen Har­gita megyében, a hegyvidéki és dombvidéki területek ki­száradási kockázata a talaj típusától, az erdősítettségtől és a művelési gyakorlatoktól függ. A forgatásos szántás például csökkenti a talaj vízvisszatartó képességét, míg a növénytakaró megőrzése vagy a részleges er­dősítés segíthet mérsékelni a kiszáradást.

Vízből egyre kevesebb és szennyezettebb

A szárazság nemcsak a mennyi­séget, hanem a víz mi­nőségét is veszélyezteti. A ki­sebb folyóvízhozam miatt a szennyező anyagok kon­cen­trá­ciója megnő, ami több­letterhet ró a vízkezelő rend­szerekre, és megemeli a víztisztítás költ­ségeit.
A JRC szerint Románia, Spanyolország és Francia­ország tartozik azok közé az országok közé, ahol a legnagyobb vízhiány miatti többletvízkivétel várható. Ha a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal emelkedik, Románia víz­kivételi kockázata tovább nő, főként az alföldi térségben és az Olt–Maros-vízgyűjtőkben.
Erdélyben a csökkenő csa­padék és a fokozódó párolgás miatt a hegyvidéki források utánpótlása is visszaeshet, ami nemcsak a gazdálkodást, hanem a lakossági vízellátást is veszélyezteti.

Az energiaellátás sem marad érintetlen

A tanulmány szerint az aszály az energiatermelésre is közvetlen hatással van. A vízerőművek ter­melése éves szinten akár 10 százalékkal is visszaeshet, mi­vel a tartósan alacsony víz­állás korlátozza a turbinák mű­k­ö­dését. A nukleáris erő­művek ese­té­ben ez az arány kisebb, körül­-
belül 1 százalék, de a hű­tővíz-korlátozások ide­jén akár több-
szörösére is nő­het. Közép- és Kelet-Európa, köztük Románia, az átlagosnál nagyobb kockázatnak van ki­téve az alacsony vízszintű idő­szakokban – különösen a hegy­vidéki víztározók esetében, ahol a tartósan száraz időszakok az energiaellátás stabilitását is ve­szélyeztethetik.

A víz lesz a jövő aranya?

Az Európai Aszálykockázati At­lasz kutatási eredményeinek egy­értelmű üzenete, hogy Európa új korszakba lépett, ahol a vízért va­ló verseny meghatározóvá vá­lik. A mező­­gazdaság, az ipar és a la­kosság vízigénye fo­lya­ma­tosan nő, miközben a termé­sze­tes után­pótlás csökken. A fenn­tartható vízgaz­dál­ko­dás, vala­mint a takarékos öntözés és energia­hasz­nálat lesznek azok az esz­közök, amelyekkel a kontinens – és benne Románia – esélyt adhat magának az al­kalmazkodásra.