tiszta égbolt
kevés felhő
A pontosság kedvéért
Néhanapján meglepő és helytállónak távolról sem bizonyuló történésekről, állításokról olvashatunk a sajtóban, sőt az is előfordul, hogy a jogalkalmazás tekintetében is téves információkkal szembesülünk. A múlt pénteken például több magyar nyelvű hazai napilapban terjedelmes írások jelentek meg a bélyegilleték várható eltörlésének következményeivel kapcsolatosan. Ebben az ügyben megszólaltatták a Környezetvédelmi Alap egykori elnökét is, akit hol Jakab Attila néven, hol pedig Jakab István néven emlegetnek. Egyik napilapban utalás volt arra is, hogy Jakab István (mert róla van szó) csütörtökön lemondott tisztségéről. A lemondás igaz, de arra nem csütörtökön, hanem kedden, október 24-én került sor, amikor is Jakab benyújtotta a környezetvédelmi miniszterhez az arra vonatkozó kérését. A kormányfőnek pedig Jakab Istvánnak a saját kérésére történő felmentésére vonatkozó 2016/331-es döntése a Hivatalos Közlöny október 26-i számában jelent meg, tehát egy nappal azelőtt, mint az a nap, amelyet a lemondás időpontjaként emlegetett az a napilap. (Ennek azért is meg van a maga jelentősége, mert keddtől errefelé már a szóban forgó személy csak magánemberként nyilatkozhatott és nem a Környezetvédelmi Alap elnökeként.) A köznyelvben „regadóként” emlegetett bélyegilleték kapcsán arról is olvashattunk, hogy az az állami költségvetés egyik bevételi forrását jelenti. Merő tévedés ilyent állítani, többek között annak okán, hogy ez nem fiskális jellegű illeték, de ami ennél is lényegesebb, az az, hogy a Környezetvédelmi Alap saját költségvetésének (amely egyébként nem foglaltatik bele a konszolidált általános költségvetésbe) a bevételi forrása.
Ugyancsak pénteken az egyik napilap aznapi számában olvassuk: „Már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie a svájcifrank-alapú hitelek átváltásáról szóló törvényt”. Az a „már csak” igencsak sántikál, mert az államfő egyelőre nem tehet egyebet, mint kivár, legalább a jövő hónap végéig. Igen, mert az október 18-án elfogadott szóban forgó törvényt időközben, pontosabban október 25-én a kormány megtámadta az Alkotmánybíróságnál. A taláros testület közleménye szerint majd november 23-án tűzik napirendre a kormány alkotmányossági aggályokat tartalmazó beadványát. Ezt követően meg kell várni a döntés megindokolásának a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem talál „fogást” a törvényen, akkor következne az államfő, de ő is megfogalmazhat kifogásokat, illetve visszaküldheti esetleg a parlamentnek újratárgyalásra. Ha viszont az Alkotmánybíróság helyet ad alkotmányossági aggályoknak, akkor ezt a törvényt át kell dolgozni, s idei kihirdetésére semmiképpen nem kerülhet sor…
Hecser Zoltán
