Gyors ütemben terjed a veszettség a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai szerint. Mint arról lapunk is beszámolt, a múlt hét elején elsőként Csíkszenttamáson, két legelőn lévő szarvasmarhánál mutatták ki a veszettséget, miután az állatok agresszívvé és támadóvá váltak; a laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben megerősítették a fertőzést. Ezt követően a kór gyorsan terjedt: Csíkmadarason és Csíkszentdomokoson szarvasmarháknál, Csík­szentmihályon egy kutyánál, a Csíkrákoson pedig egy jól megtermett borjúnál azonosították a fertőzést. Az érintett állatok végül elpusztultak.

Immunizálás futólépésben

Az újabb esetek miatt a hatóságok rendkívüli intézkedéseket vezettek be: a fertőzési gócok mindegyike köré kijelölték a 3 kilométeres védőövezetet, azon túl pedig 7 kilométeres megfigyelési övezetet, így a korlátozással érintett terület jelentősen megnőtt. A járvány megfékezése érdekében harminc napra leállították az állatmozgást az érintett övezetekben, és elrendelték a vadállomány – különösen a rókák és sakálok – létszámának csökkentését, ritkítását is.

A DS­VSA járványtani osztályvezetőjétől, dr. Fodor Leventétől megtudtuk: az érintett településeken a hatóságok soron kívül felgyorsították a kutyák és macskák veszettség elleni immunizálását. Ezzel párhuzamosan – három év kihagyás után – a rókák veszettség elleni orális immunizálása is megkezdődött a térségben; a szakemberek szerint a vakcinázás hosszú elmaradása nagy mértékben hozzájárulhatott a jelenlegi kritikus helyzet kialakulásához.

Veszett macska tombol 

Az állategészségügy járványtani osztályvezetője elmondta, hogy Csíkszentdomokoson vasárnap egy tehénnél azonosították a veszettséget, ugyanakkor tegnap délutáni beszélgetésünkkel egy időben, a községben egy feltételezhetően veszett macska „tombolt” a település Balánbánya felé eső határában. Mint megtudtuk, a macska egy gazdaságban kutyákkal verekedett össze, majd megharapott előbb egy nőt, majd később egy ugyancsak helybéli idős férfit is. A két áldozatot a kórházba szállították, ahol a protokoll szerint járnak el. A vadászok kivonultak a helyszínre, és hétfőn este kilőtték a macskát.

Aggasztó szomszédság

Bár Hargita megyében az elmúlt évtizedben nem regisztráltak veszettséget, a moldvai megyékben – Bákó, Neamț és Vrancea térségében – az utóbbi időszakban kifejezetten aggasztóvá vált a helyzet: számos gócpontot azonosítottak rókáknál, kutyáknál és szarvasmarháknál egyaránt. A betegség súlyosságát jelzi, hogy Romániában tavaly nyáron – egy 44 éves jászvásári férfi halála révén –, 13 éves szünet után következett be emberi veszettségi haláleset, azt megelőzően 2012-ben Bákó megyében vesztette életét egy kislány.

Dr. Fodor Levente rámutatott: a veszettség vírusos eredetű, a központi idegrendszert megtámadó fertőző betegség, amely emlős állatokról emberre egyaránt átterjed. A kórokozó leggyakrabban a fertőzött állatok nyálából, harapás vagy karmolás révén jut be a szervezetbe, a lappangási idő pedig néhány naptól akár hónapokig is eltarthat.

A fertőzés jellegzetes tünete az állatok szokatlan viselkedése: a vadállatok elveszítik emberfélelmüket, míg a háziállatok agresszívvé, támadóvá válnak, vagy túlzottan nyáladzanak. A tünetek megjelenése után a veszettség mind az állatok, mind az emberek esetében százszázalékosan halálos kimenetelű. A fertőzést követően beadott szérum és oltássorozat életmentő a fertőzött állattal kapcsolatba került személyek számára.

Óvakodjunk a barátságos vadállatoktól

A DSVSA szakemberei arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy óvakodjon a szokatlanul viselkedő, emberfélelmüket vesztett vadállatoktól – például a lakott területre tévedő, támadó kedvű rókáktól –, és semmiképpen ne érintsék meg a tetemüket. Gyanús tünetek észlelésekor, illetve háziállatok harapása esetén azonnal értesíteni kell az állatorvost vagy a hatóságokat, emberi érintkezés gyanúja esetén pedig haladéktalanul fel kell keresni a sürgősségi ellátást.

Három év kihagyás után újraindult a rókák veszettség elleni orális immunizálása is a térségben. A szakemberek hangsúlyozzák: a vakcinázás ilyen hosszú ideig tartó elmaradása nagy mértékben hozzájárulhatott a jelenlegi kritikus helyzet kialakulásához. Az idei kampány keretében a vakcinát tartalmazó csalikat – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – légi úton szórják ki, hogy a rókák azt elfogyasztva immunizálódjanak, ami elengedhetetlen a veszettség terjedésének megfékezéséhez.