Húsznál több, követ szállító kamiont számoltunk össze Gyergyó­cso­mafalva szászfalvi falurészén egy hétköznapon délelőtt kilenc és tíz óra között, és legalább ugyanennyi volt a kőbánya felé üresen haladó kamionok száma.

Intenzívvé vált teherforgalom

A szállítmányok a Lokon található kőbánya irányából indulva, a 62-es, majd a 61-es községi úton érkeznek a település lakott részére, áthaladva a Szászfalun, majd a község központján, a 126-os községi úton, Gyergyóalfalu irányába. Az, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnövekedett a teherforgalom, a Marosvásárhelyt és Jászvásárt összekötő, a Gyergyói-medencét is érintő A8-as az autópálya egyik szakaszának építésével áll kapcsolatban: ide szállítják a bányából kitermelt követ. 

Megvan a bánya haszna

A bányát bérlő cégnek jelenleg évente 150 000 tonna anyag kitermelésére van engedélye. A település közvagyonát képező kőbánya használati jogát közbeszerzési eljárás során nyerte el az Interholz Kft. 2005-ben, bérleti díj fizetésében és a község mezei és erdei útjainak karbantartásához szükséges tört kő biztosításában egyezve meg a helyi önkormányzattal. Márton László Szilárd polgármester érdeklődésünkre elmondta: a 2021-ben módosult bányailleték-törvény értelmében az illeték 45 százaléka a települések számára van visszaosztva, így Csomafalva jelenleg évi 40 000 eurónyi (mintegy 208 000 ezer lej) összeget profitál a bánya működéséből. Ez az összeg bekerül a költségvetésbe, és a szükséges kiadásokra fordítják, ami lehet szociális költség vagy közösségszépítő kiadás, de akár bepótolható a közvilágításba is, magyarázta az elöljáró.

Turisztikai övezeten halad át a kitermelt kő

Gyergyócsomafalva 2023-ban kapta meg a helyi érdekeltségű üdülőtelep minősítést, ezt megelőzően már az önkormányzat kijelölt két turisztikai övezetet – Lok és Veresvirág –, ahol infrastrukturális fejlesztéseket kezdett el. Ezek között az egyik legfontosabb a Lok turisztikai övezethez vezető 62-es községi út modernizálása, aszfaltozása. A beruházás a végéhez közeledik: jelenleg a közel hét kilométernyi aszfaltozott útburkolat jelzéseinek felfestése és a jelzőtáblák felállítása zajlik. A beruházást azonban nemcsak a hétvégi házak és panziók működtetői és vendégei használják, hanem jelenleg a bányából érkező kamionok is itt haladnak el. A nehézgépjármű-forgalmat hamarosan egy most még épülő terelőútra irányítanák. 

– A bányát bérlő céggel közösen megoldásokat kerestünk arra az időszakra, amíg megépül a terelőút: a már meglévő útkárosodásokat májusban kijavítják, leaszfaltozzák a Lok út felső szakaszától a bánya felé vezető szakaszt, ahol ki van építve a szennyvízhálózat. Emellett 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben a teherszállító járművekre, és tanácshatározatban fogjuk rögzíteni, hogy hétvégén és munkaszüneti napokon ne legyen teherforgalom a bánya irányából

– közölte ezzel kapcsolatosan Márton László Szilárd polgármester. 

A településvezető a megnövekedett teherforgalom miatt érkező lakossági panaszokra reagálva a közösségi médiában azt mondta: a 62-es, jelenleg is építés alatt álló községi út tervezésekor 11,5 tonna tengelysúllyal számoltak, amely 43 tonna súlyt jelent egy tehergépkocsinál, így 30 kilométeres átlagsebességgel számolva nem károsodhat jelentősen az út. Kérdésünkre, hogy a 61-es községi út, amelyen a tehergépkocsik ugyanúgy áthaladnak, mekkora terhelést bír meg, azt válaszolta: ez nincs lemérve, de „elég jól bírja a strapát”.

A sebességhatárt legalább betartják

A szászfalvi településrészen gyalogosan végighaladva mi is tapasztaltuk a községi úton áthaladó forgalmat, a port és a helyenkénti forgalmi dugókat: a személygépkocsik sokszor kénytelenek a kapubeállókba húzódni a szemből jövő kamionok elől. Egy babakocsit toló édesanyát kérdezve tapasztalatairól, megtudtuk: a kisgyermekes szülők fokozottan aggódnak, miután ez az útszakasz a gyermekekre sokkal veszélyesebb lett a bányából jövő-menő forgalom miatt. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a te­herautó-sofőrök betartják a sebességhatárt.

Kőbánya: napi 55–63 szállítmányt biztosítunk

Benedek Lajos, a csomafalvi kőbányát bérlő cég vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, naponta 55–63 teherautónyi követ szállítanak a bányából az autópálya-építéshez. Hozzátette: eddig minden második szombaton is dolgoztak, de mostantól a polgármester kérésére a hétvégi szállítást felfüggesztik. Kérdésünkre, miszerint a jelenlegi 150 000 tonna évi kitermelt kőmennyiség fog-e növekedni az autópálya-szakasz építésének ideje alatt, elmondta: ez nagyban függ attól, milyen ütemben halad az autópálya építése. 

– Egyelőre nem látom szükségesnek a kitermelési kapacitás növelését, de ha igény lesz rá, bizonyos mértékben tudjuk emelni. Ugyanakkor ennek is vannak korlátai, mert késő ősszel és télen, nagyjából novembertől februárig az időjárási viszonyok miatt nem igazán lehet dolgozni

– fogalmazott. 

Elviszik az összes követ?

Az általunk megkérdezett cso­ma­falvi lakosok – különösen azok, akik a 61-es községi út mentén mindennap tapasztalják a kitermelés hátrányait – számos kérdésre várnak választ: mekkora a bánya anyagkapacitása, „meddig lehet kitermelni úgy, hogy az unokáinknak is maradjon élettér”? Hogyan valósítják meg a májusra ígért útjavítási munkálatokat ilyen mértékű forgalom mellett? Ki fogja elvégezni a betört aknatetők és a meghibásodott szennyvízvezeték javítását és mikor? Miért nem az elkerülő útvonal megépítése volt az elsődleges a kitermelési kapacitás növelése előtt? 

A község is beszáll a terelőút építésébe

A terelőút építése, amely révén a kőszállítmányok kikerülnék a lakott területeket, folyamatban van: egy része a 62-es községi útról letérve a Fülöp útján fog bemenni, ez a 2 kilométeres szakasz a helyi önkormányzat mezei utakra vonatkozó projektjéből készül el, a további 1,2 kilométeres szakaszt a bányakövet felvásárló cég építi a közigazgatásilag Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzontig, a 13-as jelzésű országútba csatlakoztatva. 

– A jelenlegi állapotokat látva bízom benne, hogy nagyjából két héten belül már úgy tudunk közlekedni azon a szakaszon, hogy ne kelljen a település belső részeit terhelni, vagyis elkerülhessük a falun való áthaladást

– fogalmazott ennek kapcsán Benedek Lajos, az Interholz Kft. vezetője. Hozzátette: korábban sok panasz volt amiatt, hogy nem történnek nagyobb beruházások a községben, „most viszont van egy ilyen jelentős fejlesztés, amelynek szerintem örülni kellene, hiszen ami itt megvalósul, az helyben marad és a közösséget szolgálja”.