Xantus Géza Fénykereső című képzőművészeti albuma akár tárlatként is értelmezhető, ugyanis felsorakoztat, néven nevez megannyi műtárgyat, értékeli és értelmezi azokat. Vargha Fruzsina művészettörténész arra biztat recenzió­jában, hogy kezeljük jelen albumot is képzőművészeti tárlatként és kiegészítő, hiánypótló információs csomópontként! Bevezető. Mű­vé­szet­tör­té­nész­ként szám­talan albumot kellett egyetemi tanulmányaim előtt, alatt és után átforgatnom, információkért böngésznem, reprodukciókért sokszorosítanom. Tettem mindezt abból az indíttatásból, hogy minél tovább megőrizhessem egy-egy alkotó életművének fontosabb megállóit, alkotásainak emlékét, később tudjam feleleveníteni egy alkotói folyamat szintjeit. Xantus Géza Fénykereső című albuma segítség egy művészettörténész, de egy nem szakmabeli művészetszerető számára is. Strukturáltan ad válaszokat minden olyan kérdésre, amelyeket magunkban megfogalmazhatunk, ha bemegyünk egy múzeumba, vagy részt veszünk egy műterem-látogatáson, közönségtalálkozón. Gyakran elfogadott tényként tekintünk arra az állításra, hogy a művészek nem annyira a szavak, mint inkább a tettek emberei. Nagy Miklós Kund, valamint a szerző szöveges fejezetei azonban szavakat is rendelnek a képek által közvetített tettekhez. Szintén sokszor hangoztatjuk, főleg a kortárs művészeti irányzatok tekintetében, hogy nem értjük, amit látunk, vagy ha érteni véljük, akkor meg már érdektelenekké válunk. Azt gondolom, hogy az értés, elfogadás és megértés mindannyiunk jellemvonása szakmától, kortól, nemtől függetlenül. Csupán meg kell találnunk a kulcsot, amely közelebb visz egy művészhez, egy alkotáshoz. Legyenek az ilyen és ehhez hasonló albumok a kulcsok a képzőművészet éltetéséhez és érzékenyítéséhez! Az album keletkezésének körülményei. Xantus Géza Fénykereső című képzőművészeti albumának első kiadása 2021-ben született meg a csíkszeredai Hargita Népe Lapkiadó jóvoltából. A kötet megjelenését a szerkesztőkön túl a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Communitas Alapítvány is támogatta. A száznegyvenkét oldalt számláló, kemény kötéssel kötött album borítóján Xantus Géza 2021-ben készült Gúla című alkotásával találhatjuk szembe magunkat, mely mű vászonra készült nagy méretű olajfestmény, magán hordozza az alkotó által is megfogalmazott hitvallást: „A háromdimenziósnak tapasztalt világunkon túlmutatóan egy további »transzcendens dimenziót« szeretnék ábrázolni. Megfogalmazásom érdekében gondolati síkon a feltámadt Krisztus misztériumát veszem alapul, aki tanítványait a bezárt ajtókon keresztül látogatja meg, kitapintatja sebhelyeit, hús-vér emberként mutatkozik, és anélkül, hogy felismerhetősége változna, áthalad a szilárd formákon.” A kötet struktúráját tekintve három nagyobb egységet különíthetünk el, mely egységek mindenike három nyelven is közöl az olvasóval. Fontosnak tartom kiemelni a három nyelv használatát, hiszen úgy gondolom, hogy jelzésértékű az a mentalitás, amely kitágítja a befogadó olvasók körét, hiszen így nem csupán az erdélyi, magyarországi és romániai közönségnek dedikáció, de a határokon kívül eső művészetpártoló közönségnek is. A Bevezető sorok szerzője Nagy Miklós Kund. Ezt jelölhetjük az album első nagyobb egységének, amelyben megkapjuk azt a bizonyos kulcsot a befogadáshoz, amelyről már korábban is szót ejtettem. A második nagyobb strukturális egység magában foglalja az életmű fontosabb megállóit írott és képi formában, a harmadik egység pedig szintézisként reflektál az alkotóról írott könyvészet tekintetében. A három egységet mintegy keretbe foglalja az a 119 reprodukció, mely gondolatvezető fonalként is értékelhető. A reprodukciókat Csíki Zsolt, Halmágyi Zsolt, Kristó Róbert, Sulyok Miklós, Véső Ágoston és Xantus Géza készítette. Világok, ha találkoznak. A Fénykereső egyfajta beavatási eszköz. Rácsodálkozás. Megismerés. Beavatás egy művész saját magáról és művészetéről alkotott képébe, reflexiójába. A Bevezető sorok, Keresés fényben, örök körforgásban Nagy Miklós Kund nagyenyedi publicista, művészeti író tollából származik. Összefoglalja mindazokat a jegyeket, amelyek Xantus Gézát meghatározzák. A frissességet, amely műveiből a szemlélő elé tárulkozik, a folyamatok fontosságába vetett hitet, a végtelenség és a transzcendens misztikumának megismerésére tett törekvést. Különösen fontos és meghatározó gondolat, amely a bevezető elején jelenik meg először, és végigvonul a méltatás egészén, hogy a képzőművészet varázsa a művek aurájából merítkezik. Bár fontos minden reprodukció, fontos az emlékezet képszerű, fotográfiákon sokszorosított továbbvitele, a művek a személyes találkozások nyomán élnek igazán. A festmények színe, az árnyalatok sokasága, a szobrokon a vésőnyomok vagy a mintázás egyedisége csak a helyszíni szemléléskor kerül előtérbe. Minden más esetben csupán egy objektív kivetülése. A Xantust méltató sorok még egy fontos tényezőre rávilágítanak, éspedig a monumentalitás, szakralitás, expresszivitás megkerülhetetlenségére. Nagy Miklós Kund megfogalmazásában kifejeződik ezen három tényező együttélésének fontossága, melyből egyfajta lebilincselő közeg születik meg. Húzza a szemlélőt a mű, mondhatni, kényszeríti az alkotáson való elmélkedésre, az alkotás mögöttes énjének kutatására. A bevezetőn végigvonuló műértelmezések a művész életének különböző fordulópontjaival egészülnek ki. A nyelvezet, bár elsősorban a szakmai közönségnek szól, nem nehézkes és elbátortalanító, így a képzőművészetek iránt érdeklődők közösségének értékes olvasmányul szolgál. Xantus Géza a kötet szerzője, szerkesztője és alanya. A második egységben a bevezetőben megfogalmazottakat találjuk dátumokra, helyszínekre és szereplőkre bontva. Egyfajta önazonosításként is értelmezhetők a műalkotások közé elrejtett, ugyanakkor különböző pontokból megvilágított egységek. A szerző öt nagyobb csoportot bont ki: életrajzi adatok, ars poetica, díjak, fontosabb kiállítások, illetve fontosabb köztéri alkotások. Azt is mondhatnánk, hogy ez a szerkezeti egység jelenti az előszobát a prózai egység és a bibliográfiai szintézis között, hiszen az ars poeticában megnyilvánuló alapok visszautalnak a műértelmezésekben bemutatott jegyekre, és előrevetítik mindazokat a szakmai megállókat, amelyeket a fejezet másik négy csomópontja, valamint a könyvészeti tételek kibontakoztatnak. Érdekessé és befogadhatóvá teszi a kötetet a számos színes reprodukció, mely hangsúlyoz egy-egy erővonalat, egy-egy képzőművészeti szervező elvet. Jelen kötet harmadik nagyobb csoportja az a bibliográfiai szintézis, amely jó kiindulópontként szolgálhat kutatóknak, szakmabelieknek, kortársaknak, képzőművészeti gyűjteményeknek. Azt gondolom, hogy fontos a hasonló összefoglaló bibliográfiák bemutatása és későbbi bővítése, hiszen szinte mindennap szembesülhetünk azokkal a művészettörténeti hiányosságokkal, amelyek főként az erdélyi magyar, kortárs képzőművészeti palettán jelentkeznek. Az album aktualitását és fontosságát emelik ki a különböző fejezetek, hiszen a teljesség igényével sorakoznak fel benne a műértelmezések, művészettörténeti elemzések, bibliográfiai adatok és kitekintők, önvallomások, kiállításokra vonatkozó reflexiók. Azt is mondhatjuk, hogy a hasonló kötetek teljesítik azokat a szakmai és alkotó megnyilvánulásokat, amelyek minden képzőművész sajátjai, mint az önmagára való reflektálás képessége, a szintézisekben való gondolkodás, a progresszivitás, a mindennapokról való elmélkedés és alkotás igénye. Ajánlás. Összegzésként, ajánlom jelen albumot mindazoknak, akik vágynak a megismerésre, megértésre, az informálódásra, a közelebb kerülésre. Xantus Géza Fénykereső című kötete teret és lehetőséget biztosít az eddigi kérdéseink, meglátásaink megalapozására, valamint a jövőbeni érdeklődésünk kiszélesítésére, tovább tágítására. Azt láthatjuk a könyvet lapozva, hogy egyfajta mediált interdiszciplinaritás vonul végig a köteten, amely beenged minket egyrészt az alkotó világába, másrészt képzőművészeti tárlatokat ad a kezünkben. Minden kiállításnak van egy kurátora, és minden kurátor a maga kiállítása alkotója attól függetlenül, hogy éppen milyen tárlatról beszélünk. Egy kötet is lehet tárlatként értelmezhető. Felsorakoztat, néven nevez megannyi műtárgyat, értékeli és értelmezi. Kezeljük jelen albumot is képzőművészeti tárlatként és kiegészítő, hiánypótló információs csomópontként!