borús égbolt
Vidámpark
Apu megborotválkozott a villanyborotvájával, amiről azt hiszi, hogy az Angyal hozta tavaly, de igazából Anyu vette neki, mert én is ott voltam, és jól le volt Akciózva. És utána felöltözött, és amikor a cipőfűzőjét kötötte, feltette a lábát a fogasra, amiért Anyu mindig rá szokott szólni, de most nem szólt, mert ilyenkor nem akarja elrontani a Hangulatot. És még utána Apu lement a lépcsőház elé, ahol az autót szokta leparkolni szinte mindig, mert az a mi Helyünk, és ha valaki elfoglalja, akkor Aput ez felidegesíti, de most nem foglalta. Azért ment le, hogy bemelegítse az Oppelt, mert Apu nagyon vigyáz rá, és mindig járatja kicsit a motort, mert hidegen megöli, azt szokta mondani, és hogy ettől olyan megkímélt, mintha új lenne. Pedig nálam is régebbi. Közben Anyu is felöltözött, csak kétszer lecserélte a pulcsiját, és végül a sárgát vette fel, aminek vissza kell tűrni a nyakát, és amit akkor szokott, ha jól akar kinézni. És jól nézett ki, de azért megnézte a tükörben, hogy tényleg-e. Anyunak minden jól áll, és Apu szerint különben is mindegy, mert az egész nem a kiöltözésről szól. Réka szerint az Oppel egy Szar, de Apu szerint Réka Hülyeségeket beszél, mondjam neki, hogy mehet a keresztanyja térdébe. És megkérdezte Anyut, hogy milyen Réka, és Anyu mondta, hogy az Igazgató Benczédiéknek a lánya, és Apu azt mondta, hogy ne mondjak neki semmit. És kérdezte Anyutól, hogy biztos hozott-e Mindent, pedig nem is kell annyi Mindent hozzon, csak a táskáját és benne a pénztárcáját a Bonokkal. És még azt mondta, hogy oda kell figyelni, mert sok Hülyeség van, és hogy csak arra kell költeni, amire kell. Anyu kérdezte, hogy mikor nem arra költött, de a hangja olyan volt, mint amikor a munkában Ildikó néni felidegesíti. És Apu még egyszer mondta, hogy azért oda kell figyelni, de közben nem vett észre az átjárón egy nénit, és nagyot fékezett, amitől a néni megijedt, de nem kellett volna, mert megálltunk egész közel hozzá. Anyu szerint Apu inkább a vezetéssel foglalkozzon. Apu mindig talál helyet közel a bejárathoz, de most nem, pedig háromszor is körbekerültük a nagy parkolót, de mások már korábban ott voltak, és ez Aput kicsit felidegesítette, de nem nagyon. És utána elvettünk egy Bevásárlókocsit, azt nem tudom, miért hívják így, mert csak tolják és telepakolják az emberek mindenfélével. És nagyon jó lett volna, ha beleülök vagy beleállok, amíg belevásárolunk, de Anyu nem akarta, hogy. Először az Egzótikus gyümölcsök vannak, ami főleg alma, meg narancs, meg banán és szőlő. Apu szerint a körte például nem Egzótikus. És a zöldségek sem azok. Apu nem szeret itt időzni, mert mindig sokan vannak, és sorba kell állni a mérlegnél, de én szeretem, mert nem is mérleg, hanem egy Számítógép, és egy csomó gyümölcs és zöldség van rajta, és ha megnyomod valamelyiket, kiköpi az árát egy cetlin, ami nem is cetli, hanem egy Lehúzós. De nem szabad sokat nyomogatni, mert Anyu szerint akkor a többiek felidegesednek, mert ők is nyomkodni akarják, azért van Sor. Volt egy ládában rózsaszínű, tüskés gyümölcs, amilyet még nem láttam, és szerintem nagyon finom ízű, de Apu szerint Hülyeség, és biztos még éretlen is, mert ezeket direkt úgy hozzák ide nekünk, éretlenül. És utána van egy csomó konzerv, paradicsom meg paszuly meg zöldpaszuly, és még más is, de azt már nem tudom, mert magasan fent van. És akkor vannak az olajok, ami szerintem a Legunalmasabb Hely, de Anyu nagyon szereti, mert mindig sétál fel-le, és csak nézi az olajakat, és aztán egy idő után leveszi azokat, amelyeken egy nagy sárga virág van. Apu is talált olajat, egy egész kicsi hordóval, aminek füle volt, hogy lehessen vinni, de Anyu azt mondta, hogy az nem jó, mert íze van. Apu szerint megéri, de Anyu akkor sem akarta, és ezen egy kicsit megharagudtak egymásra, de nem nagyon. És eszembe jutott, hogy jó lett volna, ha hozzuk a rolleremet, de Anyu szerint nem szabad, pedig tényleg jó lett volna, és ezen egy kicsit összevesztünk. Anyu azt mondta, hogy most Mindenki minket néz, de ez nem is volt igaz, mert főleg a polcokat nézték. És egy másik gyermeket, mert sírt, amikor a szülei húzták el a kekszespolctól, és azt mondták neki: Andorka, na, Andorka, na! De csak még hangosabban sírt, pedig már előtte is nagyon. Utána jönnek a Húsok, hosszú üveges szekrényben, és Anyu ezt is mindig végignézi, és kér virslit és parizert és még más Húsokat is. Nagyon sokáig nézi, és jó lett volna, ha megyünk tovább, ahol van a Sztracsatellás Édesség, ami finom, és szoktunk is venni. De Anyu még mindig a pulykaparizernél állt, és mondtam, hogy menjünk, és Apu azt mondta Anyunak, hogy túl melegen vagyok öltöztetve, és szerinte a pulykaparizerbe minden Hülyeséget beletesznek, direkt úgy csinálják nekünk. De Anyu úgy tett, mintha nem hallotta volna. És még vannak a mosószerek, amik nagyon drágák Apu szerint, és itt már Anyu is mondta, hogy igaza van. És csak azon nem tudtak megegyezni, hogy nagy Öblítő kell-e, mert Apu szerint elég a kicsi is, de aztán a nagyot választottuk, levendulásat. És utána még mentünk a Más Dolgok felé, de itt már nem nagyon tudom, hogy mik vannak, mert sokan voltak, és csak lábakat láttam. És a Kasszánál sokat kellett várni, szerintem legalább egy órát, de Anyu azt mondta, csak pár percet, mert megy a Sor, és hogy csak hisztizek. Pedig nem is hisztiztem, mint a mögöttünk lévő néni, akinek véletlenül levertem egy uborkásborkánját a szalagról, amikor segítettem Anyunak felpakolni a dolgokat, és azt mondta, ilyen kicsi gyermeket minek hoznak ide, és inkább otthon kéne Mesét olvasni Nekem. Pedig nem is törött el. És a Kasszánál elvették Anyutól a Bonokat, és még pénzt, és azt kérdezték: minden rendben volt-e, és Anyu mondta, hogy igen, és szerintem is. Jövő péntek este megint eljövünk. Hátha akkor hozhatom a rollert is.
Burus János Botond
