Hirdetés

Vadőrre támadt a medve Korondon, kilőtték

Kilőtték azt a medvét, amely szerdán Korondon garázdálkodott és megtámadott egy, a helyszínre kiszálló vadőrt. A medvék kártevése a szakemberek szerint egyre nagyobb méreteket fog ölteni, mivel a tavalyi évhez képest sem bükkmakk, sem gyümölcstermés nincs elegendő a nagyvadak számára, a prevenciós kvóta pedig az egész megyére csak huszonöt példány kilövését engedélyezi.

Pál Emil
Vadőrre támadt a medve Korondon, kilőtték
Képünk illusztráció Fotó: Veres Nándor

Legutóbb szerdán lőttek ki egy medvét Korondon, amely egy vadőrre támadt, miközben a településről próbálták kiűzni a hatóságok. Lapunk megkeresésére Mărmureanu Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója közölte, hogy a nagyvad kilövésével sikerült megfékezni, hogy emberi sérülés történjen. Mint mondta, nem ez az első eset, hogy a kilőtt egyedet a településen belül észlelték, ráadásul az észlelések mára mindennapossá váltak.

Néhány nappal ezelőtt két medvét kellett Székelyudvarhelyről kihajtani, az egyiknek törött volt a lába. Korondon szintén kettőt, abból az egyiket a kollégánk kilőtte. Ma reggel a vonat ütött el egyet Székelyudvarhelyről Székelykeresztúr felé haladva

– sorolta a medveészleléseket az igazgató, rámutatva, hogy egyesületüket rendkívül leterhelik a folyamatos intervenciók.

Mărmureanut, mint elmondta, nemcsak az észlelések és károkozások egyre növekvő száma aggasztja, hanem a megelőző kilövési kvóta számadatai is.

– Egyesületünk, nyolc vadászterületre, 110 ezer hektárra négy darabot kapott a 432-ből. Ha ki is lőjük ezeket, nagy értelme ennek nincs – vázolta az igazgató rámutatva, hogy

az egész megyére, csak huszonöt kilövési kvótát bocsátott ki a kormány.

A kvóta ugyanakkor az intervenciós kilövéseket nem tartalmazza, mivel az a helyszíni bizottság döntésén múlik. Az egyesület adatai szerint eddig öt intervenciós kilövést hajtottak végre.

Péter András vadőr szerint a tényleges számadatok és a hivatalosan jegyzett számadatok közt jelentős eltérés van, hiszen vadászterületenként ezer hektárra egy példány kellene jusson, de ez a megfigyelések szerint a nyolcvanat is meghaladhatja. 

Csak a Baknyán csütörtök reggel két anyamedvét láttam öt boccsal, kicsit távolabb a silóból egy másik példány bukkant elő, a székelylengyelfalvi oldalon pedig egy másik anyamedvét láttam két boccsal, mindezt nagyjából egy 300 hektárnyi területen

– avatott be Péter. A vadőr azt is nehezményezi, hogy az észleléseik és a véleményük nem számít a törvényhozók számára, holott a „károsultak szemébe nekik kell belenézniük”. – Minket keresnek, tőlünk várják a megoldást a lakosok, ha nem merik kiengedni játszani a gyerekeket a folytonos veszély miatt.

Ha valaki többször is szól, hogy gond van, és kárt is okoz nála a nagyvad, azt nekünk panaszolja el, és minket hibáztat, hogy nem lőjük ki

– jegyezte meg Péter.

Az igazgatóval ugyancsak egyetértettek abban, hogy a medvegarázdálkodások száma növekedni fog, mivel a tavalyi évhez képest sokkal kevesebb a bükkmakktermés, és a gyümölcsösök is csak 25-35 százalékát hozzák a tavalyi értékeknek. 

A két vadász szerint többször is tettek javaslatot a populáció friss felmérésére, ám javaslatuk nem talált meghallgatásra.

– Mivel a zöldek nem akarják elfogadni, hogy nem hatezer, hanem több mint tizenkétezer medvéről van szó, azt javasoltuk, hogy 152 speciális vadkamerát helyezünk ki a vadászterületeken, és számolják össze ők, hogy hány darab medvét látnak, mert ugyanaz a példány biztos nem lesz egy időben két helyen – ismertette a javaslatukat az igazgató, akinek állítása szerint csak a medveürülék alapján végzett DNS-vizsgálatokat fogadják el érvényesnek.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!