Szüzességi vizsgálat, avagy mi is van a nővel?

Élet a rácsok mögött

Vannak, akik ülnek

Rohanunk. Szinte mást sem hallani a hétköznapokban. De vannak, akik csak ülnek… a börtönben. Az ő napjaik közel sem hasonlók az átlagemberéhez, ahogyan a börtön alkalmazottaié sem.

Gyilkostó: szennyvíz és szemét

A Gyilkos-tónál a környezetőrség feladata környezetvédelmi szempontból ellenőrizni a környéken élők tevékenységét. A Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkostó településen a szennyvíz és a szemetelés a legnagyobb probléma, amiért nem egy alkalommal tetemes bírságokat szabtak ki, mondta Domokos Szilárd, a környezetőrség ideiglenesen kinevezett főfelügyelője.

Gondolatok egy vagonban

Utazol egy fél napot, amit autóval pár órán belül letudhatnál.

Mit mondana erre Jézus?

Hegyimentődíjat foglalnának bele a szállás árába

Felelőtlen turisták, ímmel-ámmal tapasztalt együttműködések – ezek a legszembeötlőbb problémák a Gyilkos-tó környékén Simon László, Gyer­gyó­szentmiklós hegyimentő közszolgálatának vezetője szerint, aki arról is beszámolt, milyen minőségi szolgáltatásokra, fejlesztésekre, illetve milyen további felszerelésre lenne szüksége az általa vezetett, nagyrészt önkéntes alapon működő közszolgálatnak.

Az erőszak dicsérete?

Több diák fizikai bántalmazása miatt vettek őrizetbe egy háromszéki tanárt – olvasom egy hírportálon, s természetesen utána a kommentek özönét.

A Gyilkos-tó esete a cenzúrával

Írjak valamit a Gyilkos-tóról, amiről eleve tudni vélem, hogy egyáltalán nem segít?

A homoródalmási Tatárkápolna

Műemlékeink védelmében

Aki közelebbről ismeri a Vargyas-szoros páratlan természeti csodáit, bizonyára a Kőmezőn álló Tatárkápolna helyszínét sem szokta kihagyni szorostúráiból. A Homoródalmás határában álló, mai településektől 10-12 km-re található romos templomépület századok óta gazdátlan, és az egykori istenháza földje emberemlékezet óta nincsen már egyházi tulajdonban. A középkori épületen utólag nem végeztek átalakító munkálatokat, mégis jó állapotban maradt fenn az újkorig. Ez utóbbi egyrészt az igényes kőművesmunkának, másrészt annak tulajdonítható, hogy túl távol fekszik a településektől, így nem hordták el a köveit. A Tatárkápolnát írott forrás nem említi. A néphagyományok egyik vonulata szerint Varjas falu egyháza volt; ugyanakkor az emlékezet azt is tudni vélte a 19. században, hogy a kápolnát a tatároktól való megmenekülés emlékére építették, ahol évente hálaadó miséket (búcsúkat) tartottak.

Én vagyok a fény, a tűz...

Békeidők nyugalma

Az örökségvédelem jelentősége

Mindenki hallott már a műemlékekről. Ezek a régi, valamiért értékes épületek, illetve közvetlenül szomszédos környezetük, melyben érvényesülnek. A műemlék jogilag az, ami az országos műemléklistán szerepel. De még sok helyi értékű épület van, esetleg helyi védelem alatt, ami nem kerül listára. Idevág a jéghegyhasonlat, tudjuk, csak a csúcs látható, a masszív tartomány rejtett marad. A listás műemlékeket természetesen – jól-rosszul – a törvény védi. Ami ezen kívülre esik, annak jó esetben legfeljebb helyi védelem jár, de ez nem túl erős.