Romániában 2024-ben egy hektár szántó­föld átlagosan 43 280 lej­be, vagyis mintegy 8700 euróba került. Ez körülbelül 4 százalékos emelkedést je­lent az előző évhez képest, ol­vasható ki az Országos Sta­tisztikai Hivatal adataiból.

Földárakban előzzük Magyarországot

A legolcsóbb mezőgazdasági területek Románia északkeleti részén voltak, ahol az átlagár hektáronként 37 693 lej (kb. 7500 euró), míg a legdrágább területek a Bukarest–Ilfov ré­gióban találhatók, ahol az ár elérte a 62 477 lejt (kb. 12 600 euró) hektáronként. A me­gyénket is magába foglaló – Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Fehér és Szeben me­gye alkotta – Központi (vagy Közép-romániai) Fej­lesz­tési Ré­gió területén a szántóföldek átlagára hektáronként 40 992 lej (8240 euró), a legelőké pedig 31 162 lej (6126 euró).
A legnagyobb drágulást 2024-ben Délnyugat-Olté­niá­­ban jegyezték, ahol a földek ára 8,3 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. Nemcsak a szántók, hanem a legelők is drágultak, átlagáruk 31 124 lej/­ha (kb. 6270 euró) –, ami 3,6 százalékos növekedést je­lent 2023-hoz képest. A leg­látványosabb ugrást a délkelet- és dél-munténiai (havasalföldi) régiók mutatták, mindkettőben több mint 7 szá­zalékos emel­kedéssel.
Európai kitekintésben a legdrágább legelők Hollan­diá­ban találhatók, ahol egy hektár 77 609 euróba kerül, míg a leg­olcsóbbak Bulgáriában, ahol az ár mindössze 1877 euró/hektár. Magyarországon ez az érték valamivel 5500 euró (kb. 2,1 millió forint, 27 000 lej) körül alakul.

A statisztikai hivatal rá­mutat: a földárakat nemcsak a piaci kereslet, hanem regioná­lis és természetföldrajzi ténye­zők is alakítják. Fontos szere­pe van a talaj minőségének, a vízellátottságnak, az ön­tö­zési rendszerekhez való kö­zelségnek, illetve annak is, mennyire fejlett az adott térség mezőgazdasági infra­struktúrája.
Magyarországon a föld olcsóbb, mint Romániá­ban, noha az árak ott is évről évre növekednek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ada­tai szerint 2024-ben egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba (kb. 
30 000 lej, 6000–6200 euró) került. Ez az ár mintegy harmadával ala­csonyabb a romániai átlagnál, és jelentősen elmarad az EU 11 791 eurós átlagától. A különb­ség hátterében több tényező is áll, például Magyarországon szigorúbbak a földbeszerzési szabályok, erősebb az állami és helyi gazdálkodók elővásárlási joga, valamint korlátozottabb a külföldiek földvásárlási le­hetősége. Mindez visszafogja a spekulatív keresletet, és mérsékli az árak gyors nö­vekedését.

Málta a legdrágább, Lettország a legolcsóbb

Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2024-ben a legdrágább szántóföld Mál­ta szigetén volt, ahol egy hek­tár ára átlagosan 201 263 euró, vagyis több mint huszonháromszorosa a ro­má­niai áraknak.
A második helyen Hollan­dia áll, ahol a termőföld hek­­­táronként 96 600 euró körül mozgott, különösen a mező­gazdaságilag fejlett ré­gi­ók­ban, mint Flevoland vagy Frízföld.
A másik véglet Lettország, ahol egy hektár szántó átlagára mindössze 4825 euró, tehát még a ro­mániai értéknek is alig a fele.
A Revista Ferma ro­mán mező­gazdasági magazin elem­­zése kiemeli: az árkülönb­sé­gek mögött a mező­gazdasági hatékonyság, a beruházási kör­nyezet és a földforgalmi sza­bályozás egyaránt sze­repet játszik. Ahol sta­bilabb a piac és magasabb a földhozam, ott természetesen a föld is többet ér.