Hirdetés

Őseik útján

Bakalja Csíkszentkirályhoz tartozó dombvidéki település, amelyről festői elhelyezkedése dacára alig találni róla feljegyzést a világhálón. Az utóbbi időben, főleg a nyár folyamán többször is írtunk Bakaljáról az ott szervezett hagyományőrző és a gazdálkodással szorosan összefüggő rendezvények kapcsán.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 3 perc
Őseik útján
Festői táj. Az állattartás nem ment ki divatból Fotó: Vlaicu Lajos

Egy ideje érlelődött ben­nem, hogyan is jöhe­tett létre a hely, ahol állandó jelleggel csupán két család él. A festői tájban elhelyezkedő településről a világhálón feljegyzést alig találni. Az utóbbi időben Bakaljáról, főleg a nyár folyamán többször is írtunk, hiszen számos hagyományőrző és a gazdálkodással szorosan egybefüggő rendezvényt szervezett itt ifj. Gábor Dénes, családja és segítői. Azonban a keletkezéséről annál kevesebbet tudni. 
A település közigazgatását tekintve Csík­szent­ki­rály­hoz tartozik, ám de onnan négy kilométerre, Bü­dös­für­dő irányában található hely az alcsíki településhez viszonyítva csendes, nyugodt környék. Egyetlen feljegyzést – Tánczos Vilmos néprajzkutató, Csíkszentkirály szülöttje –, az Elejtett szavak című monográfiában találtam a helyről. A bakaljai területtulajdonosok leginkább állattartással foglalkoznak. Többek között Tánczos Barna parlamenti képviselő farmja is itt található. 

Vlaicu Lajos
Három generáció óta Bakalja a Gábor család otthona

Múltidéző

Ifj. Gábor Dénes egyik nyáron elbeszélte – táncos előadásba foglalva – származásuk történetét. Kiderült, hogy felmenői a Gyimesekből származnak. 
Az egyik ilyen előadás estéjén beszéltem id. Gábor Dé­nes­sel, és egyetértettünk abban, hogy valamikor egy nyugodtabb percben beszámol arról, hogy miként telnek a napok Bakalján. A szénabetakarítást követően némiképp lazult a munkával töltött idő, viszont így is akad bőven tennivaló, hiszen a Gábor család szarvasmarhákat és juhokat egyaránt tart. A jószágokra állandó jelleggel idősebb Gábor Dénes és felesége ügyelnek. 

– Bakalján gyermekkoromban még iskola is működött, bátyám, aki tíz évvel idősebb, mint én, oda járt, nem jártak sokan, de olyan tíz-tizenkét gyermek örökké tanult

– emlékezett vissza az idősebb Gábor Dénes. Folytatta: később megszűnt az oktatás, ő és fiatalabb testvére már Csíkszentkirályon végezte az iskolát, ahová ősztől tavaszig, télen a hidegben és a nagy hóban gyalog közlekedtek. 

Vlaicu Lajos
Idősebb Gábor Dénes. Hajnalban látja el az állatokat

Érték- és időtálló környezet

Gábor Dénes elmondása szerint a kommunista időszakban elvették mindenki magántulajdonát, az egész család a kollektív gazdaságba kényszerült dolgozni, de ott is az állattartás volt a fő feladatuk. Később visszakapták a kaszálókat és a földeket, azóta is a gazdálkodás az egyik fő tevékenységük, immár valamelyest gépesítve. 

– A gépek mellett akad kézi munka is, minden reggel fél ötkor kelni kell, és az állatokat elrendezni, nem unatkozunk ketten az asszonnyal, de azért jut idő a pihenésre is

– mondta. A település kialakulásának történetéről ő sem igazán tudott részleteket elárulni. 

– Itt születtem 1959-ben – mutatott lefelé a földre, Bakaljára célozva –, születésem után két nappal látott a doktor. Immár három generációja itt élünk

– tette hozzá Gábor Dénes.
Bakalján végigsétálva, lélegzetelállító a kilátás és a természet, az erdők és a dombok közelsége nemcsak a szemet, de a lelket is elkápráztatja. Érdemes ide látogatni, nemcsak a rendezvényekre, hanem töltekezés céljából is. 
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!