A Monturist és a Gyilkos-tó környéke akkor kapott politikai jelentőséget, amikor 2015-ben a korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós akkori polgármesterét azzal vádolva, hogy 2013-ban egy olyan 400 négyzetméteres – a Gyilkos-tó partján álló – telek eladásáról kötött adásvételi szerződést egy céggel, amely nem volt eladható. A telek ugyanis a város apportját képezte a Budapest V. kerületével közösen létrehozott Monturist Kft.-ben.

Következmények nélküli vizsgálat

A korrupciós per a testvérvárosi kapcsolatot is megmérgezte, és a Gyilkos-tó ügye gyakorlatilag politikai kolonccá vált Gyergyószentmiklós Önkormányzata számára, ezt így örököltem meg – vélekedett Csergő Tibor András polgármester. Hozzátette, ennek a vesszőfutásnak végig tanúja volt előtte Bajkó László, és még sokan mások. A korrupciós ügyből kifolyólag rengeteg tanácshatározatot hoztak a korábbi cégvezető ellen, akiről úgy tartották, ő az okozója az egész politikai cirkusznak. Majd helyette olyan vezetőt neveztek ki, akit soha nem ellenőriztek. Idővel arra figyeltek fel, hogy a környék elindult a lejtőn, mert a Gyilkos-tónál mindenki azt csinált, amit akart. Ez már annyira szembetűnő volt, hogy ugyancsak Bajkó révén létrehoztak egy önkormányzati vizsgálóbizottságot, melynek az említett képviselő is tagja volt. A bizottság 2019 végén vizsgálta a Monturist működését, ahol rengeteg problémára derült fény. Szabálytalanságokat és kihágásokat állapítottak meg, ezeket jelentésbe foglalták. 2020 elején be is mutatták a testületnek, viszont erre semmilyen intézkedést, lépést nem tett az akkori városvezetés. Politikailag motivált cirkusz volt. A vezetőnek lejárt a megbízása, semmit sem tettek a leváltása vagy a számonkérése érdekében – számolt be az ügy részleteiről a városvezető. A kötelezőt a jelentéssel letudták, a testülettagok a kihágások tudatában sem tettek feljelentést, részletezte a polgármester. Kiemelte: hogyha ilyenek előfordulnak, Bajkónak és társainak kötelességük lett volna feljelentést tenni. Azonkívül, hogy az ügyet megszellőztették a sajtóban, elhatározták, hogy megszüntetik a céget. Sajnos ennyiben kimerült a tevékenység a szabálytalanságok napvilágra kerülése után. – Hogyha van egy rossz vezető, nem cseréljük le, mert lehet, hogy elkezd beszélni, inkább megszüntetjük a céget – így vélekedhetett az akkori vezetés, mondja Csergő. Kifejtette, 2018-ban a városi tanács és az akkori vezető megkereste az V. kerületet, hogy Gyergyószentmiklós városa megvásárolná a részvényeiket. 2020-ban már semmi ilyesmit nem terveznek, hanem inkább a céget megszüntetni. Most hogyha ez sem sikerül, akkor Bajkó előáll, hogy a koncessziós szerződést szüntessük meg – mutatott rá az ügy kapcsán kialakult káoszra a polgármester. A polgármester meglátása szerint az önkormányzat nem tudná kezelni a Gyilkos-tó környékét, szükség van egy adminisztrációs cégre, aki dolgozik a környéken. A tavaly négy-öt hónap alatt, amíg működött a turizmus, a cég és az új vezető bebizonyította, hogy életképes, és profitot termel. Most, hogy ezek megvannak, ki kell húzni alóla a területeket? Ez a megoldás, van itt józan ész a tanácsosok körében? – állt értetlenül az eset kapcsán a polgármester.

Komaság kérdése

Arra a kérdésemre, hogy sokan azt sérelmezik, miszerint a polgármester a jelenlegi vezető komája, azt válaszolta, szinte mindenki komája mindenkinek. – Székelyföld már csak ilyen, Bajkónak az alpolgármester a komája – jegyezte meg a polgármester. – A cégben három részvényes van: az V. kerület 47 százalékkal többségi részvényes, majd Gyergyószentmiklós, és a maradék két százalék, aminek nominális értéke 5 ezer lej volt, a városgazdálkodási vállalat (GO Rt.) birtokában van. Az előző városvezetés által csődbe juttatot közüzemi cég milliárdos vagyonát elárverezték. Nem szólt akkor senki, hogy a várost értékes épületektől és területektől fosztották meg, pedig ez Bajkó idején történt, és a városnak óriási kára származott a csődeljárásból. Azzal foglalkoznak, hogy azt a két százalékot, amit a felszámolócég eladott, a csődbiztos eladta a szabadpiacon. Közgyűléseken a csődbiztos is mindig jóvá kellett hagyja a csődeljárásba került cég dolgait. Az önkormányzat is írt levelet, hogy a nominális értékkel – 5 ezer lejért – átveszik a részvényeket. Csakhogy piacról lévén szó, annak adták el, aki többet adott. A jelenlegi vezető eladáskor azonnal lépett, hogy bebiztosítsa a munkáját, a felvállalt magánérdekekkel ne kelljen szembemenjen, a két százalékot átvette. Nem lopta, nem semmizte ki a várost, átvállalta, megvásárolta. Nem lett többségi tulajdonos, csupán részesedése van a cégből. Jobban motivált, hogy többet és jobban dolgozzon. Nem értem, mi a közérdek elleni sérelem ebben az ügyben. Azt sérelmezik, hogy a cégvezető édesanyja nevén van most a részvények két százaléka. Bajkó László rég nem a közérdek mellett szállt síkra, hanem valamiféle magánérdekek mentén próbál ködösíteni, káoszt okozni. A többi tanácsost is próbálja félrevezetni, szerintük persze én akarom félrevezetni a közvéleményt. Most senki nem követett el törvénytelenséget, azokat korábban követték el. Hogyan adták ki az építkezési engedélyeket, hogyan kötötték a szerződéseket, ezekről Bajkó is ír, de a következmények elmaradtak – mutatott rá Csergő. A polgármester elmondása szerint a Gyilkos-tónál folyamatosan zajlik egy belharc a fabódék kiterjesztését és kinézetét illetően. Amikor az új (Monturist) vezető színre lépett, akkor a PUZ alapján tervezni kezdett, fejleszteni akart. – Kiszolgálóegységeket építene, aminek a jövedelméből később tovább bővítene. Abban a pillanatban, amikor ez elkezdődött, az első kiadott urbanisztikai bizonylatnál, kiszivárgott a mellette lévő magáncégek esetében, hogy a Monturist a bódékat nem adja ki, hanem ő fog kereskedelmi tevékenységet folytatni. Amikor a többi cég megpiszkálta a dolgot, kiderült, hogy az urbanisztikai engedélyeket hibásan adták ki. Azok engedélyeit is megnéztük, akik a várost feljelentették, és kiderült, ott is hibásak az urbanisztikai bizonylatok. Évek óta frusztrált megnyilatkozások folynak, ahol mindenki félti a maga egzisztenciális, gazdasági érdekeit. Innentől azonban meg kell érteni, nincs kivételezés sem a Monturisttal, sem a többi céggel. Törvényes keretek között szeretnénk fejleszteni és továbbhaladni a Gyilkos-tó környékén, ez nem tetszik Bajkó Lászlóéknak és a vállalkozók egy részének – mondta a polgármester.

Illegális építkezések

A polgármester összegzésként elmondta, következetlenség áll fenn a testület tagjainál. Előbb kivizsgálják, és nem tesznek semmit a bűncselekmények ellen, majd meg akarják szüntetni a céget most, hogy beigazolódik, az igenis profitképes. A területeket akarják tőle elvenni, hogy ne működjön, mondta Csergő. – Ha valaki nekem elmagyarázza, hogy az elvett területeket hogyan hasznosítja majd az önkormányzat, akkor várom a tanácsosok javaslatait. Nem értem, miért vannak ennyire ellene most a cégnek, amikor két évvel korábban az RMDSZ-tagokkal a cég megmentése mellett döntöttünk, Bajkó akkori kezdeményezését senki sem szavazta meg rajta kívül. Egy évvel később fordult a kocka, csak nem tudjuk, miért – hívta fel a figyelmet Csergő. Hozzátette: a testvérváros partner, de nem érti a mostani hozzáállást, viszont Csergő szégyelli, hogy a testvértelepülési kapcsolat olyan mélyre süllyedt, mint Mezei János idején. Azzal, hogy Gyergyószentmiklós kivonja a területeket a Monturist alól, a cégnek vége, mert azok a pénzek a törzstőke részét képezik a város költségvetésében. Gyakorlatilag a kivont területekkel a város kiszáll a cégből, és a két százalékot birtokló személy, valamint az V. kerület marad a tulajdonos, de az is lehetséges, hogy az V. kerületet kivásárolják a részvényeiből – vázolta Csergő Tibor a lehetőségeket a cég kapcsán. – Annak ellenére, hogy a tizenhét fős városi testületben tíz fő, azaz a többségi tagok RMDSZ-es képviselők, az érdekvédelmi fegyelem mint olyan nem létezik, vagy legalábbis nem az erőssége – nyomatékosított az RMDSZ-színekben mandátumot szerző polgármester. – A Gyilkos-tó ügyeit illetően annyira kívülálló vagyok, hogy bármilyen elkövetett vétséget hivatalos papírokkal alá tudok támasztani, számos illegális építkezés van a környéken, sőt a Mezei idején kiadott papírok sem törvényszerűek. Ezek a koloncok régről fakadnak – hangsúlyozta a polgármester. A polgármester olyan szerződéseket mutatott, melyeken az egyik papíron bódék ráhelyezése szerepel, a másikon pedig már építése, ezek mind Mezei idejéből valók. – Ezért a város a főépítésztől be kell hajtson hetvenezer lejt, ennyire büntették meg ugyanis a várost a hibásan kiadott iratok miatt – mondta Csergő.