Sokszor nem volt elég egyértelmű a korábbi szabályozás és az ellenőrzések során túl sok volt a kiskapu – indokolta 2006/307-es tűzvédelmi törvény módosításának szükségességét Vasile-Radu Monoranu ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a március közepétől hatályos előírásokat ismertette.

Füstérzékelő nélkül nincs új lakás

Az egyik legfontosabb változás a lakásvásárlókat érinti: a 2026. március 13. után tervezett társasházakban (blokkokban) kötelező az automata füstérzékelők beszerelése. Bár a szabály a régi lakásokra visszamenőleg nem érvényes, az új ingatlanfejlesztőknek ez már alapfeltétel. Aki ezt kispórolja, 20 000 és 50 000 lej közötti bírságra számíthat.
A szigor ugyanakkor a szak­­emberekre is kiterjed: a tervezők ezentúl kötelesek a mű­szaki dokumentáció mellé részletes használati és karbantartási útmutatót is átadni a tűzvédelmi rendszerekhez. Ha ezt elmulasztják, 5000-től 10 000 lejig terjedő bírsággal sújthatók. Az intézményvezető szerint ez alapvető, hiszen a tulajdonos csak így tudhatja meg, mikor és hogyan kell ellenőrizni az épület biztonsági berendezéseit.

Vége a „félárú” bírságoknak

Az országos gyakorlat szerint eddig a biztonságot közvetlenül veszélyeztető, nagy mulasztások miatt kirótt bírságok felét „megúszhattuk”, ha 15 napon belül fizettünk, azonban ennek most vége: a 20 000 lej feletti büntetéseknél már nincs kedvezmény, a teljes összeget be kell fizetni az államkasszába. Sőt, a katasztrófavédelem keze is meg van kötve: ha egy szabálytalanságért járó bírság meghaladja a 2500 lejt, a törvény értelmében tilos figyelmeztetést adniuk, azonnal kötelező a büntetés kiszabása – ismertette.

Átláthatóság

A könnyebb átláthatóság jegyében az ISU köteles közzétenni saját honlapján azon szálláshelyeknek, hoteleknek és éttermeknek listáját, amelyek rendelkeznek érvényes tűzvédelmi engedéllyel. Monoranu ezredes hangsúlyozta: egy turistának, aki gyermekekkel érkezik a megyénkbe, joga van tudni, hogy a lefoglalt szállás biztonságos-e. Emellett az üzemeltetőknek ezentúl a saját honlapjukon is kötelező feltüntetniük, ha megvan valamennyi engedélyük.
A tragikus emlékezetű „buli­tüzek” (mint a bukaresti Colectiv szórakozóhely vagy a Prahova megyei Tohani településen lévő Ferma Dacilor panzió) után a törvény mostantól szigorúan tiltja a pirotechnikai eszközök és a nyílt láng használatát hangulatelemként minden olyan nyilvános helyen, ahol tömeg tartózkodik, legyen szó rendezvénysátrakról, kulturális intézményekről vagy turisztikai egységekről.

Digitális forradalom az engedélyezésben

Március 13-tól az ország valamennyi katasztrófavédelmi felügyelőségénél megszűnt a papíralapú ügyintézés, így az építési terveket és engedélykéréseket kizárólag online, elektronikus aláírással ellátva lehet benyújtani. Jó hír viszont az uniós pályázók számára, hogy az ő ügyeiket soron kívül, öt munkanapon belül el kell bírálnia a hatóságnak.
Szigorodott a hibabejelentés is: ha egy épület tűzvédelmi rendszere – például a füstelszívó vagy az automata oltóberendezés – meghibásodik, azt 24 órán belül jelenteni kell a hatóságnak. Amennyiben a hibát 72 órán belül nem hárítják el, az intézménynek fel kell függesztenie a tevékenységét, amíg a biztonság ismét garantálható nem lesz.
Kevésbé ismert, de az új szabályozás az „inaktivitást” is bünteti. Ha egy polgár tüzet észlel, de nem tesz semmit – vagyis nem hívja a 112-es segélyhívó számot vagy nem próbál meg segíteni a lehetőségeihez mérten –, 2500 és 5000 lej közötti bírságot kaphat. Az ezredes hangsúlyozta: a szabályok nem azért vannak, hogy a bürokráciát növeljék, hanem hogy megelőzzék azokat a tragédiákat, ahol az emberi mulasztás életeket követel.