A Hargita megyében ősztől induló szakosztályok 77,67 százalékban teltek be. A szakképzésben érdekelt tanintézmények és igazgatók szerint a pár éve újraindított oktatási formát még mindig nehéz helyzetbe hozni az elméleti oktatást nyújtó gimnáziumokkal szemben. A diákok és a szülők szerint szégyen a szakoktatásban tanulni – véli a ditrói szakközépiskola igazgatója, egy másik vélemény szerint ezt a vélekedést erősítik az általános iskolákban dolgozó osztályfőnökök is. [caption id="attachment_35166" align="aligncenter" width="1400"] Fémforgácsolást tanul a diák. Szűkre szabott érdeklődés Fotó: László Róbert[/caption] Országos és megyei szinten is nagy figyelem övezi a Romániában néhány éve visszavezetett szakoktatást. Az elmúlt években tanműhelyek korszerűsítésével, valamint a tanév közben és végén szervezett népszerűsítő kampányokkal próbálják a középiskolák újra a köztudatba hozni a szakképzés lehetőségét. Hargita Megye Tanácsa és a térségben működő vállalkozói szervezetek egyaránt a szakembereket képző oktatási forma mellé álltak, az elmúlt két-három évben a civil szféra véleményére és igényére alapozva határozza meg a tanfelügyelőség a szakosztályok profilját és számát. A megyében több alkalommal és helyszínen tartottak a szakoktatással kapcsolatos találkozókat, szakmai megbeszéléseket, ennek eredményeként új profilú szakosztályok indulnak a megyében. A szakközépiskolák igazgatói, a tanfelügyelőség és a megyei önkormányzat is kitart amellett, hogy a térségben erősíteni kell a szakoktatást, ugyanakkor az idei beiskolázási számok azt mutatják, vannak olyan szakok, amelyeket hiába erőltetnek az iskolák, nincs érdeklődés irántuk. A textil és kertész osztályokba van a legkevesebb jelentkező Érdekes helyzet alakult ki szeptember elejére a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Szakközépiskolában, ahol az egyik helyi cég kérésének eleget téve szövő szakosztályt hirdettek meg. – Az ügyesebb tanulóknak a gyár állást is biztosítana a hároméves képzés végére, még sincs jelentkező az osztályba. Nem csoda, hiszen a szülők úgy vannak vele, hogy az én gyermekem ne szenvedjen a varrógép mellett – mondta lapunknak Részeg Ildikó igazgató. Az összevont osztályként működő, tehát tizennégy diákot foglalkoztató szövő szakra eddig mindössze egy diák iratkozott be, az igazgató azt fontolgatja, hogy amennyiben nem lesz több jelentkező, autószerelő osztályt indítanak helyette. A pótvizsgára maradt diákok fogják feltölteni a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola textil osztályát is, hiszen a huszonnyolcas létszámúra tervezett osztálynak egyelőre még a fele sincs meg. – Hiába szeretnénk szakképzett munkaerőt biztosítani a székelyudvarhelyi textilipar számára, a fiatalok ódzkodnak ettől a szakmától. Ez részben azért van, mert a textiliparban nem nagyok a bérek és az is szigorú normához van kötve – részletezte Szakács Paál István. Az igazgató szerint, míg a tanintézmény évente megküzd azzal, hogy legalább egy fél textilipari szakosztályt elindítson, addig a felsőfokú tanulmányaikat félbehagyó vagy érettségizett munkanélküli fiatalok elfoglalják a készruhagyárak által meghirdetett állásokat, és adott esetben jobban is teljesítenek, mint a szakképzett munkaerő. A tanfelügyelőség összesített adatai szerint szintén nehezen telnek be a csíkszeredai Venczel József és a keresztúri Zeyk Domokos szakközépiskolákban indított kertész szakosztályok is. Az általános iskolában kell kezdeni a mentalitásváltást Eddig tízen iratkoztak a ditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola hároméves szakoktatásban meghirdetett asztalos osztályába, Román Sándor igazgató szerint ez a szám nem elég, ahhoz hogy elindítsák az osztály. Hasonló a helyzet a dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában is, itt tizenhárman iratkoztak a huszonnyolc fős hegyvidéki gazda osztályba, az igazgató a pótvizsgára maradt diákokra számít, akik ezt követően iratkozhatnak be a fennmaradó helyekre. – Az a baj, hogy még mindig szégyenként élik meg a tanulók, ha szakosztályba iratkoznak – véli Román Sándor. Egy másik intézményvezető szerint ezt az érzést erősítik a tanulókban a nyolcadikos diákok osztályfőnökei is, azzal, hogy mindenkit az elméleti oktatás felé irányítanak, a szakképzést pedig mint végső megoldást tüntetik fel. Kedves Mónika szakoktatásért felelős tanfelügyelő szerint hangsúlyosabbá kellene tenni a differenciált oktatást. – Fontos lenne, hogy az iskolák és a pedagógusok nagyobb teret engedjenek a differenciált tanulásszervezésnek és oktatásnak, meg akkor is, ha erre a hazai tanügyi rendszer kevés lehetőséget és teret biztosít – osztotta meg lapunkkal álláspontját a tanfelügyelő. Pál Bíborka