Az együttműködési lehetőségekről, tapasztalatokról osztotta meg gondolatait az idei Tusványoson Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, Kovács Szabolcs, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületnek és Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesületnek az elnöke A hálózat ereje – Az erdélyi falugazdász-szervezetek együttműködésében rejlő lehetőségek című pódiumbeszélgetésen, amelynek moderátora Agyagási Levente, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt.

Három térség, háromféle gazdálkodási környezet

A három szervezet munkaterülete földrajzi és mezőgazdasági szempontból is jelentősen különbözik, ezért a falugazdászok feladatai sem mindenhol azonosak.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete nagyobbrészt Hargita, Háromszék és Maros megyében tevékenykedik, ahol a családi gazdaságok, a kisebb birtokok és a hegyvidéki gazdálkodás sajátosságai határozzák meg a mezőgazdaságot. A szervezeten belül a területi jelenlét mellett szakmai munkamegosztás is kialakult: egyes munkatársak meghatározott szakterületekre összpontosítanak, így tematikus tudásukat nemcsak saját térségükben, hanem a másik két szervezet munkatársainak is átadhatják.

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyében húsz falugazdásszal és egy irodai munkatárssal van jelen. A térség mezőgazdasága a hegyvidéktől a síkságig rendkívül változatos, a nagykultúrák mellett a szőlő-, zöldség- és virágtermesztés is jelentős része. A szervezet munkája azért is fontos, mert az állami mezőgazdasági szaktanácsadás több helyen csak korlátozottan érhető el. A partiumi falugazdászok ezért a román gazdatársadalom felé is nyitnak, és román gazdák is rendszeresen megkeresik őket.

A Pro Agricultura Egyesület Belső-Erdélyben és a Bánságban működtet falugazdász-hálózatot. Tizenhárom munkatársuk Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben, Temes és Arad megyében dolgozik. Munkaterületük a hegyvidéktől és a szőlőtermő vidékeken át a síkságokig, az állattenyésztéstől a nagykultúrákon át a kertészetig sok ágazatra kiterjed. Ugyanakkor a szórványban különösen fontos szerepük van a falugazdászoknak, mivel az állami intézményekben kevés a magyarul kommunikáló szakember. Antal Géza szerint éppen ezért nagy segítség, hogy a székelyföldi és partiumi kollégáktól olyan szakmai információkhoz és tapasztalatokhoz is hozzáférnek, amelyeket továbbadhatnak a térség magyar gazdáinak.

A három szervezet együttműködésének lényeges eleme, hogy nem kell mindenhol ugyanazt a tudást újra felépíteni, hisz ami az egyik térségben már működik, annak tapasztalatait a másik régióban is hasznosítani lehet. Becze István szerint ezért sem egy központból próbálják koordinálni az egész rendszert. A három térség eltérő adottságai miatt célszerűbbnek tartják, hogy három erős centrum működjön, amely segíti egymást.

A gazdák között, nem az íróasztal mögött

A falugazdászok munkája túlmutat a pályázatokkal és adminisztrációval kapcsolatos segítségen. Folyamatosan kapcsolatban vannak a gazdákkal, kijárnak a gazdaságokhoz, tanácsot adnak, rendezvényeket szerveznek, és a felmerülő problémák megoldásában is igyekeznek segíteni.

A partiumi szervezet vezetője szerint a falugazdászé nem egy irodához kötött, nyolcórás munka: saját körzete van, folyamatosan jelen van a gazdák között, a mezőn és a földeken. Egy-egy nagyobb rendezvényen pedig akár több megye falugazdászai is együtt dolgoznak.

A szakmai rendezvényeknek is ez a szemlélet ad értelmet. A cél nem az, hogy minél több eseményt szervezzenek, hanem hogy ezek konkrét segítséget jelentsenek a gazdáknak. A méhészeket, sajtkészítőket vagy pálinkafőzőket megszólító programok például a termékek minőségének javítását, a szakmai fejlődést és az engedélyeztetést is szolgálják. A begyűjtött termékmintákat szakmai és laboratóriumi vizsgálatokhoz is felhasználják, így az események a gyakorlati fejlesztést is segítik.

Becze István szerint a három szervezetnek egymás működéséért is van felelőssége: ha az egyik helyen jó szakmai munka zajlik, az az egész falugazdász-rendszer megítélésére kedvezően hat.

Föld és tőke nélkül nehéz a fiataloknak

A mezőgazdaságban zajló generációváltás kapcsán elhangzott, hogy a korszerű gépek, a digitalizáció és a precíziós technológiák vonzóbbá tehetik a mezőgazdaságot a fiatalok számára, az önálló gazdálkodás megkezdésének akadálya azonban a tőke- és a földhiány – ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek hosszabb távon biztosítják számukra a megfelelő méretű birtokok használatát. A szervezetek azt szorgalmazzák a helyi önkormányzatoknál, hogy a nagyobb községi legelőket tegyék elérhetővé, és osszák fel kisebb, 50–100 hektáros egységekre a fiatal gazdák számára. Egy ekkora terület már szilárd alapot teremt a pályázati források lehívásához, a gépesítéshez és egy fokozatosan fejlődő, életképes gazdaság felépítéséhez.

A generációváltásban ugyanakkor a családi gazdaságoknak is fontos szerepük lehet: az 50–60 hektár körüli gazdaságok már olyan méretet jelenthetnek, amelyre a fiatalabb generáció önálló gazdálkodást és korszerű, fejleszthető gazdaságot építhet.

Nemcsak a gazdákat, egymást is segítik

A gazdaszervezetek együttműködésének egyik eredménye, hogy a különböző régiókban megszerzett tudás nem marad helyben. A székelyföldi, partiumi vagy az erdélyi szórványban dolgozó falugazdászok adott esetben egymástól kérhetnek információt, szakmai tapasztalatot, segítséget. Ez különösen fontos azokban a térségekben, ahol kevés a magyarul is elérhető szakmai és intézményi háttér. A szervezetek a helyi önkormányzatokkal és a mezőgazdasági intézményekkel is kapcsolatot tartanak, hiszen a helyi agrárreferensek, illetve az intézményekben dolgozó szakemberek fontos közvetítő szerepet tölthetnek be a gazdák és az állami rendszer között.

Ugyanakkor fontos a kiszámítható finanszírozás. A falugazdász egyesületek vezetői szerint a munkájuk alapját a stabil támogatás biztosítja, míg a rendezvényeket és egyes fejlesztéseket helyi, megyei és uniós forrásokból is igyekeznek finanszírozni. Az önkormányzatok több nagyobb rendezvény megvalósításához is hozzájárulnak.

A három szervezet vezetője szerint az elmúlt években kialakult szakmai kapcsolatrendszer olyan érték, amelyet érdemes megőrizni és továbbépíteni, és az együttműködés nem elveszi a három szervezet önállóságát, hanem éppen megerősíti azt.