Nacsa Lőrinc, a Magyar Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának elnöke, korábbi nemzetpolitikai államtitkár vezette a Tusványos negyedik napján a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést. 

Különböző kihívások, közös célok

Elsőként Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke ismertette a horvátországi magyarság helyzetét. Úgy fogalmazott, hogy a horvátországi magyarság ugyan kis lélekszámú közösség, mégis fontos politikai tényező. Kiemelte, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon történelmi eredményeket értek el a magyarok lakta településeken, miközben a magyar és a horvát kormány közötti viták nem befolyásolták érdemben a kisebbség helyzetét.
Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke rámutatott, közösségük a Kárpát-medence legkisebb magyar közössége, ahol az asszimiláció jelenti a legnagyobb veszélyt. Hangsúlyozta, hogy a megszerzett kisebbségi jogokat mindenáron meg kívánják őrizni, ezért a mindenkori szlovén kormánnyal együttműködésre törekszenek.

Kárpátalja a háború árnyékában

A legsúlyosabb helyzetről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke számolt be. Úgy véli, az ukrajnai háború beláthatatlan következményekkel jár, meglátása szerint különösen az előttünk álló tél idején. Megjegyezte: Ukrajna lakossága a háború következtében jelentősen csökkent, Kárpátaljáról mintegy 350 ezren távoztak, miközben több százezer belső menekült érkezett a térségbe. Kiemelte: a kárpátaljai magyar közösség intézményei – az iskolák, a színház, a sajtó – továbbra is működnek, ugyanakkor a katonai behívások, valamint a kisebbségi jogok érvényesítésének hiánya komoly kihívást jelent. Mint fogalmazott, létfontosságú a magyar kormány támogatásának folytonossága, mert a közösségnek nincsenek tartalékai.

Erős érdekképviselet nélkül nincs jövő

Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stratégiai igazgatója elmondta, Románia továbbra is politikai és költségvetési válsággal küzd. Úgy véli, a romániai magyarság számára az a legkedvezőbb, ha elkerülhetők az előre hozott parlamenti választások, amelyek a szélsőséges román pártok további megerősödését hozhatnák. Kiemelte: továbbra is határozott szándékuk, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból meg tudja akadályozni a magyar közösség számára hátrányos közigazgatási átszervezéseket. A politikus a zárókörben hangsúlyozta, hogy az érdekvédelmi szervezet sem Bukarest, sem Budapest „utánfutója” nem kíván lenni, ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte a korrekt együttműködést a mindenkori magyar kormánnyal. A legfontosabbnak azt tartja, hogy megmaradjon az egymás iránti felelősségérzet, mert csak így biztosítható a Kárpát-medencei magyarság jövője.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, korábbi magyar miniszterelnök-helyettes a magyar nemzetpolitika elmúlt másfél évtizedének eredményeit sorolta. Elmondta, hogy több ezer fejlesztés valósult meg a külhoni magyar közösségekben, több száz óvoda épült vagy újult meg, csaknem négyezer templomot újítottak fel, miközben a támogatási programok a világ valamennyi magyar közösségét elérték. Kiemelte: a külhoni magyar oktatási intézmények támogatása nem lehet pártpolitikai kérdés a jövőben, ahogyan a magyar állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog sem.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerbiai magyar közösség eredményeit ismertetve arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalásnak köszönhetően jelentősen javult a szerb–magyar viszony, miközben új gazdaságfejlesztési stratégia és hazaváró program is készült a kivándorlás mérséklésére.

A megmaradás záloga a politikai képviselet

A felvidéki magyarság helyzetéről Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke beszélt. Emlékeztetett arra, hogy 2020 óta nincs magyar parlamenti képviselet Szlovákiában, ezért a következő választások egyik legfontosabb célja a visszajutás a törvényhozásba. Szerinte erre azért is szükség van, mert a közigazgatási reform, az iskolahálózat átalakítása és a nyelvhasználati jogok szűkítése komoly veszélyt jelenthet a felvidéki magyarság számára.

Gubík László arra is rámutatott: a Robert Fico vezette kormány idején ismét napirendre kerültek a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó jogviták, valamint a nyelvhasználati jogokat érintő szigorítások, ezért a párt a kormány mellett az ellenzéki erőkkel is egyeztet a magyar közösség érdekeinek képviselete érdekében.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke úgy értékelte, hogy Erdélyben az elmúlt évben sem javult a magyar közösség helyzete, miközben az elvándorlás és a társadalmi bizonytalanság tovább gyengíti a közösség összetartó erejét.

A nyugat-európai diaszpóra képviseletében Bihari Szabolcs hangsúlyozta: elsődleges céljuk a magyar közösségek megmaradásának segítése. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány a jövőben is fenntartja a külhoni magyarságot támogató programokat, amelyek az elmúlt tizenhat évben jelentős eredményeket hoztak.

Párbeszéd és kiszámíthatóság

A beszélgetést lezáró Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint továbbra is van esély arra, hogy a külhoni magyarság ügye kikerüljön a magyarországi pártpolitikai viták köréből. Úgy fogalmazott: a nemzetpolitikai kérdésekben kulturált párbeszédre és együttműködésre van szükség, mert ez teremtheti meg a magyar–magyar kapcsolatok hosszú távú stabilitását.

A beszélgetésen Bárdi Nándor történész, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa kutatási eredményekkel egészítette ki a külhoni magyar közösségek helyzetéről szóló eszmecserét.