Hargita Megye Tanácsának egyik legnagyobb beruházásaként szerelnek fel okoseszközökkel, okoslaborokkal, új iskolai bútorzattal és számtalan digitális fejlesztőeszközzel összesen 83 oktatási intézményt a megyében, miután az önkormányzat az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) szerzett ilyen célra jelentős finanszírozást. A megrendelt korszerű eszközök leszállítását már megkezdték a szerződött cégek. A projekt levezényléséről, a megrendelt eszközökről és a beruházás stratégiai fontosságáról a Korondi Szakközépiskolában tartottak részletes beszámolót a projektben részt vevő intézmények vezetői és a beszállító vállalatok képviselői.

Csúcsfelszerelés, okostermek

Az összesen mintegy 100 millió lejre rúgó projekt során 220 oktatási célra használt épület mintegy 1500 termét szerelik fel digitális okoseszközökkel, új bútorzattal és fejlett informatikai rendszerekkel, illetve szoftverekkel. 
Péli Levente, a megyei önkormányzat munkatársa, a projekt koordinátora számszerűsítve elmondta: a digitális infrastruktúrát 77 informatikai és tudományos laborban, 1391 tanteremben, 64 laborteremben, 206 szakteremben fogják fejleszteni, melyből 58 iskolai kabinetként, 80 pszichopedagógiai és logopédiai kabinetként, 68 pedig tornateremként működik. A projektben kiemelt figyelmet fordítanak a didaktikai okoseszközök beszerzésére is: 3D nyomtatók, lézervágók, VR-szemüvegek, intelligens monitorok és táblák, 360 fokban rögzítő kamerák is a megrendelt felszerelés részét képezik. 

– Minden esetben felmértük és figyelembe vettük az oktatási intézmények specifikus igényeit, és a beszerzéseket azok alapján bonyolítottuk le. Mivel esetenként más az infrastruktúra, a termek méretei és egyéb körülmények, a sajátos esetekre is figyeltünk, és minden beszállító felé közöltük azokat

– fogalmazott Péli, kiemelve, ez indokolta azt a döntést is, hogy az intelligenstábláknak külön mozgatható állványokat rendeltek, ugyanis azokat sok esetben körülményes lett volna a falakra szerelni.

Határtalan oktatás – virtuális tér

A termeket olyan, mozgatható, 360 fokban látó és rögzítő kamerákkal is felszerelik, melyek képesek felismerni az érkező hangot, és annak az irányába fordulnak. Péli szerint ez tovább bővíti a kommunikációs lehetőségeket: a rendszer kezelni tudja, ha például betegség miatt egy diák otthonról, online jelentkezik be a tanórára, de lehetőséget ad arra is, hogy határon túli iskolákkal, vagy közeli, azonos szakterületen tanuló osztályokkal közös órákat, projekteket lehessen lebonyolítani. Az okosképernyők is sok lehetőséget nyújtanak: amellett, hogy összekapcsolhatóak különféle eszközökkel, két okostollal vannak ellátva, így a diák és tanár egy időben dolgozhat a táblán. Mint elhangzott, az eszközök, bútorzat, digitális felszerelések, szoftverek és egyéb hálózati egységek beszerzésére hét céggel kötöttek szerződést, némely eszköz beszállítását pedig célirányosan szerződték ki. 

Cél, hogy felzárkóztassák a vidéki iskolákat

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette, a projekt fő célja a vidéki és városi iskolák felszereltségében észlelt különbségek megszüntetése, hogy a vidéki diákok is korszerű, minőségi taneszközöket használva fejlődhessenek. 

– A jövő ezekben a tantermekben kezdődik, fontos, hogy a diákok kézhez kapják azokat az eszközöket, amelyek segítenek abban, hogy megfelelő és minőségi oktatásban részesüljenek. Értjük és látjuk, hogy a gyermekek számára, akik a digitális világba beleszülettek, otthonosabbá és élhetőbbé kell tegyük a tanulás folyamatát

– fogalmazott a megyeelnök, felhívva a figyelmet, hogy a projektet Portik Zsolt, Portik Edith és Ferencz-Salamon Alpár frakciótagok is segítették, akik pedagógusi tapasztalataikat bevetve járultak hozzá, hogy minőségileg megfelelőek legyenek a berendelt eszközök. 
Katona Mihály, Korond község polgármestere is a diákok jövőképének megerősítését hangsúlyozta. 

– Ezek a pályázatok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeink itthon akarjanak iskolába járni és itthon próbálják elképzelni a jövőjüket

– fogalmazott az elöljáró, aki szerint az oktatás fejlesztése az egyik kulcsa a közösségek erősítésének és megmaradásának.

Oktatásfejlesztés mint stratégiai beruházás

Demeter Levente megyei főtanfelügyelő arra mutatott rá, hogy nemcsak egy fejlesztésről van szó, hanem hosszú távú stratégiai beruházásról, ami elősegíti, hogy a gyermekek korszerű és inspiráló eszközök segítségével tanulhassanak.

– Minden olyan projektben támogatjuk az önkormányzatokat, melyek a közösség és az oktatás fejlődésében előrelépést hoznak: a zöld iskolák hálózatának kiépítését, a fenntartható és környezettudatos fejlesztést, továbbá minden oly kezdeményezést, ami az oktatást biztonságosabbá, korszerűbbé és élhetőbbé teszi. Ha egy iskola fejlődik, vele fejlődik a község, a megye és a társadalom

– fogalmazott Demeter. 
A korondi szakközépiskola képviseletében Tófalvi Rozália igazgatónő arra mutatott rá, hogy a fejlesztés nemcsak kézzel fogható eszközökben mutatkozik meg, hiszen az intézmény tanárai számos digitalizációs, az okoslaborok és azok eszközeinek használatához kapcsolódó képzésen vettek részt. Mint mondta, ezek finanszírozására a helyi önkormányzat különített el összegeket, és a Pedagógusok Háza is segített szakembereket bevonni a képzések lebonyolításához.

Március végéig „pontra kell tenni a projektet”

Az eszközbeszerzéseket és a berendelt eszközök beszerelését március 10-ig kell lebonyolítani, mivel a projekt dokumentációját március 31-ig kell letennie és elszámolnia a megyei tanácsnak. Mint elhangzott, az okoseszközök szállítását már megkezdték, hátravan a bútorzat leszállítása, valamint a megrendelt szoftverek, fejlesztőeszközök és egyéb felszerelések leszállítása, ami okozhat logisztikai nehézségeket. A beruházó és az eseményen részt vett cégek, mint a Mobexpert vagy a Vodafone képviselői viszont egyaránt bizakodóak, hogy a kitűzött határidőn belül mind a 84 oktatási intézményhez el tudják juttatni az eszközöket.