Több építészeti díjat, elismerést hoztak haza megyénkbe udvarhelyi és gyergyói szakemberek az elmúlt időszakban, de rangos nemzetközi döntőbe is bejutottak a gyergyói építészeti műhely ökoregionális szemléletű és restaurálási projektjei. A székelyföldi építészek munkája visszanyúlik a gyökerekhez és összekapcsolja azokat a jelen szemléletével, kihívásaival és a kor elvárásaival. Úgy is mondhatnánk, igyekeznek ízlést formálni, visszafordítani a tekintetünket a nyugati országokból hazahozott stiláris megoldásokról a saját építészeti múltunk irányába.

Sétáim során az épületek homlokzatán jár a tekintetem, de figyelem az épülő, felújítás alatt lévő családi házakat is, és az esetek nagy részében azt látom, eléggé eltávolodtunk az alapoktól. Az egykor felmenőink által használt természetes anyagok – fa, kő – helyett szinte kivétel nélkül olyan építőanyagokat választunk, amelyekkel talán könnyebb és gyorsabb dolgozni, látszatra időtállóak, mégsem érik el a kívánt hatást. 
A betonelemek, a sötészürke cserepek, a hatalmas, fémfogantyús, sötét színű ajtók, a műanyag nyílászárók és redőnyök csak a legszembetűnőbb tájidegen megoldások, de beszélhetünk az élénk színűre festett homlokzatokról, a „felújított” régi épületekről, amelyek teljesen elveszítik eredeti pompájukat. A települések arculata napról napra változik: jó példaként néhány igényesen megtervezett és kivitelezett épület akad, de kevés olyan házat látok, amely nem akar kitűnni a többi közül, csak egyszerűen helyet foglal el a térben, hogy a lakóit kényelmét szolgálja, és ráadásként a tájba, a környezetbe is illeszkedik. A lakóházhoz tartozó melléképületek, kerítések is fontos részei az összképnek, rontják vagy javítják a településképet és a tulajdonos ízlését tükrözik.

Augusztustól új szabályok vonatkoznak az építkezésekre és felújításokra az új területrendezési városrendezési és építkezési törvénykönyv értelmében. Az új törvény könnyítéseket is tartalmaz. Például vidéki környezetben bizonyos melléképületek esetében nincs szükség építkezési engedélyre vagy előzetes bejelentésre, sőt a házak külső homlokzatának javításához sem kell engedély, ha nem változik annak struktúrája és színe.

Hogyha nem műemlékvédelmi környezetben építkezünk, továbbra sincs megkötés, milyen színt és formát választunk a házunknak, de ez a döntés felelősséggel is jár: nem szerencsés, ha annak színével, formájával, arányaival igyekszünk kitűnni, nem riadva vissza az extrém megoldásoktól. Jó lenne, ha a kor igényeire hivatkozva nem az aktuális valahonnani trendekből választanánk, hanem felmenőink építkezési megoldásai között keresnénk olyat, amely beilleszthető a jelenbe, kellemes a szemnek, és üzen valamit rólunk az arra járóknak.