Ma is sietünk. Mindennap eggyel több helyre kell eljutni, eggyel több elintéznivalót vállalunk, de a teendők soha nem fogynak el, inkább sokasodnak. Telefonálunk, szervezünk, naponta többször autóba ülünk, türelmetlenül toporgunk a jelzőlámpánál, kicsit átlépjük a sebességhatárt, ha az applikáció nem jelez rendőri jelenlétet – legtöbbször megússzuk büntetés nélkül, és este fáradtan hazaérünk a családunkhoz. De meddig lehet fokozni a rohanást, a tennivalókat, az állandó pörgést? 

A katasztrófavédelmi felügyelőség adatai szerint az elmúlt négy napban hat közúti baleset történt Hargita megyében. A történések 19 könnyebben és súlyosan sérült áldozatot és két halálesetet követeltek. Ezek nem elszigetelt esetek, és nem kifejezetten Hargita megyére jellemzőek a riasztó adatok, inkább országos jelenségről beszélhetünk. Romániában 1 millió lakosra 93 olyan személy jut, aki közúti balesetben veszíti életét – ez duplája az EU-s átlagnak. Az egyre növekvő baleseti mutatók – az elmúlt tíz év mindegyikében egy-egy kisvárosnyi (18 ezer fő) áldozata volt a közúti baleseteknek az Európai Unióban – már önmagukban is sürgetik azokat az intézkedéseket, amelyek által csökkenteni lehetne a szerencsétlenségek számát. Bár azt gondolnánk, hogy a balesetek legfőbb okozója az elmúlt években a vezetés közbeni telefonnyomkodás lehet, a belügyminisztérium 2023-ban közzétett adatai szerint a gyalogosok fegyelmezetlensége, a gyorshajtás, a biciklisek fegyelmezetlensége, az elsőbbségadás elmulasztása – gyalogosoknak, illetve járművek között – a fő felelős azért, hogy ilyen sok baleset történik. A statisztikai adatok mögött azonban ott vannak a személyes tragédiák, az elveszített családtagok és a szorongató kérdések. Mi lett volna, ha kicsit később indulok el? Mi lett volna, ha indulás előtt még váltunk pár kedves szót? Ha nem engedem el? Mi lett volna, ha…? 
Aztán ott állunk értetlenül a történtek előtt, s szinte még azt sem tudjuk, mit kell tennünk egy baleset helyszínén. A katasztrófavédelem ajánlásokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, miszerint hívjuk a 112-es sürgősségi számot és adjunk meg minél több fontos információt az eset kapcsán, kapcsoljuk be a vészvillogót az autónkon, hagyjuk szabadon a megközelítési útvonalakat a mentősök és tűzoltók számára, tartsuk szemmel a sérülteket a mentőegységek érkezéséig, és legyünk elővigyázatosak saját magunkkal kapcsolatban is. Ezek a pillanatnyi tennivalók, de amikor aggasztóan sok a tragikus baleset, el kell gondolkodnunk azon, mit tehetnénk a tragédiák után.
Ahogy egyik ismerősöm fogalmazott a legutóbbi eset kapcsán: megoldásokat kell keresnünk közösségi szinten arra, hogyan lehet elkerülni ezeket a sok esetben fiatalokat is érintő szerencsétlenségeket. Mentalitásváltással, felelős(ebb) gondolkodással, lassabban megélni a mindennapokat, amelyek pörgésében elfelejtjük, hogy csak egy életünk van…