Hargita megye legnagyobb volumenű és legtöbb pénzbe kerülő projektjének nevezte a Parajd és Alsófalva közé tervezett, időszakosan működő záportározó megépítését Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a projekt terveinek bemutatóján, amit a település kultúrházában tartottak pénteken. Az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) tervei szerint a 332 millió lejbe kerülő projekt két részre oszlik: elsőként a 110 hektáron fekvő víztározót építik meg, melyet a Sószoros felől egy 12 méter magas völgyhíd határol, Alsófalva háztartás felől pedig egy két kilométer hosszú földtöltést, amieni a. A projekt második része egy elterelőcsatorna építése, ami nagyobb vízhozam esetén az egész Sószorost kikerülve tudja elvezetni a Korond-patakon leáramló vizet.

Bebiztosított árvízvédelem

A vízügyi hatóság által megbízott tervező szavait Pásztor Zsolt vízügyi szakember fordította le a jelenlévőknek: elsősorban azt magyarázták meg, hogy miért van szükség ekkora vízvisszatartó rendszer megépítésére. Mint elhangzott, a törvényi keretek nem engedték meg, hogy a patak eddigi legnagyobb vízhozamát vegyék alapul a záportározó és az elterelő megépítésénél: a standardok szerint másodpercenként 207 köbméteres vízhozammal kellett számolniuk. A tervező elmondta, hogy a tár 6,1 millió köbméter víz visszatartására lesz képes, mikor nem lesz jelentős vízhozam, a patak vize az eredeti mederben fog folyni, amit kitakarítanak és megfelelően kimélyítenek, hogy 20 m³ /s hozamot képes legyen elvezetni. Kiemelték: ehhez elengedhetetlen, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) végezze el a Sószorosban a betonmeder kiépítését, ugyanis a völgyzáró gát leeresztőrendszerét is úgy tervezték, hogy csak annyi vizet eresszen ki, amennyit a betonmeder is képes elvezetni. Ha a vízhozam le nagyobb az 50 m³ /s vízhozamot, visszatartják a többletet a tározóban, ha pedig ez sem bizonyul elegendőnek a záportározó felett, az elvezetőcsatornába terelik a patak vizét, ami 150  m³ /s vízhozamot lesz képes elvezetni, vagy szivattyúrendszerrel juttatni. Ez a csatorna részben a föld felett, részben pedig alatta fog haladni a domborzati viszonyok miatt, több mint három kilométer hosszúságban.

Kisajátítások, telekhasználat

A területtulajdonosok közül többen feltették a kérdést: érdemes-e vetniük, ültetniük kell az érintett területeken, lesz-e idejük a termést betakarítani? Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes elmondta, a legjobb esetben júliusban elkezdték a munkálatokat, mikorra meglesz a kivitelező, és biztosította a tulajdonosokat, hogy idén még használhatják területeiket. Az ANAR képviselői továbbá kiemelték, hogy csak az építmények – a vízmű, a töltés és a völgyzáró gát – alatti területeket sajátítják ki, amire négyzetméterenként 4 eurós kártérítési árat határoztak meg. A töltésen belül lévő területekre rájárhatóságot biztosítanak: utakat építenek a töltésen át, hogy mikor nincs a záportározóban víz, a gazdák tudják megközelíteni és használni azokat. Fontos megjegyezni, hogy csak a tisztázott tulajdonjogú területekre igényelhetnek kártérítést a tulajdonosaik.

Prioritás lesz a helyi munkaerő

Elhang az a kérdés, hogy van-e esély arra, hogy a bányakatasztrófa közvetlen következményeként munka nélkül maradt személyek számára munkát tudjon biztosítani az építkezést? Tánczos Barna biztosította a lakosságot, hogy a kivitelezőnek szüksége lesz a helyi munkaerőre és a helyi panziókra, ahogy helyi alvállalkozókra is, így akik a bányában dolgoztak gépészként vagy egyéb munkakörben és a munkára alkalmasak, kapni munkát. Kiemelte továbbá, hogy a munkálatok elvégzéséhez sok munkás fog érkezni, akik étkezni és pihenni is Parajdon a munkálatok ideje alatt. A két részből álló projekt a tervek szerint három év alatt majd kivitelezni. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a munkálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vészhelyzeti állapotot feloldhassák a településen, ami ismét lendületet adhatna a turizmusnak.