Önkényuralmat épít az új magyar kormány – állította Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton, Tusnádfürdőn a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.

A volt miniszterelnök beszédében a magyarországi politikai helyzetet, a Fidesz választási vereségének következményeit és az ellenzéki időszak feladatait értékelte. Orbán Viktor szerint a Tisza hatalomra kerülése óta Magyarországon önkényuralmi rendszer épül, ezért szerinte a Fidesznek a hagyományos ellenzéki politizálás helyett szélesebb „nemzeti ellenállást” kell szerveznie.

Úgy vélte: az új kormány személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogszabályokkal távolította el politikai ellenfeleit, korlátozta az ellenzéki szereplők indulását, valamint beavatkozott az állami intézmények működésébe. A kialakult helyzetet a dél-amerikai baloldali rendszerekhez, illetve a kommunista hatalomgyakorlás módszereihez hasonlította. Meglátása szerint az új rendszer célja nem az ország irányítása, hanem a politikai ellenfelek kiszorítása, és ehhez Brüsszel támogatását is élvezi.

A volt kormányfő ugyanakkor azt mondta, hogy a Tiszára szavazók többsége nem a hatalommal való visszaélésre, hanem kevesebb kormányzati hibára és jobb gazdasági teljesítményre adott felhatalmazást. A Fidesz vereségét elsősorban az utolsó négy év hibáival magyarázta, miközben a 2010 és 2022 közötti időszakot továbbra is sikeresnek nevezte. Szerinte a pártnak tanulnia kell a vereségből, de meg kell védenie korábbi kormányzásának eredményeit is.

A Fidesz új feladata
Orbán Viktor a Fidesz új feladatát a szabadság helyreállításának támogatásában jelölte meg. Azt mondta, a pártnak nem elsősorban saját szervezetét kell erősítenie, hanem a kormánnyal szemben fellépő csoportokat és szereplőket kell segítenie. A Fideszt egyfajta szolgáltatóközpontként és szervezőerőként képzeli el, amely helyet biztosít minden olyan közszereplőnek, aki ellenzi az új hatalom politikáját. Beszédében azt is megígérte, hogy egy későbbi kormányváltás után kártalanítanák azokat, akiket az új rendszer intézkedései hátrányosan érintettek.

A beszéd másik központi témája a gazdaság volt. Orbán Viktor azt állította, hogy Magyarországon hónapok óta nincs érdemi gazdaságirányítás, miközben romlik a mezőgazdaság, az építőipar és az exportáló vállalatok helyzete. Az euró bevezetését a várható megszorítások fedőnevének nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy egy pénzügyi válság esetén külföldi szereplők olcsón vásárolhatnak fel magyarországi vagyonelemeket. Ezt Magyarország lehetséges „ötödik kifosztásaként” írta le.

Orbán bírálta az új kormány eddigi intézkedéseit
A volt miniszterelnök szerint az új kormánynak fel kellene készülnie az energiaárak emelkedésére is. Bírálta az orosz energiahordozók uniós kiszorítását, és azt mondta, hogy a magyar kormánynak meg kellett volna vétóznia az újabb szankciókat. Álláspontja szerint az olcsó orosz energia Magyarország gazdasági érdeke, ezért annak támogatása nem oroszbarát, hanem magyar érdekeket követő politika. Külpolitikai kérdésekben Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, ugyanakkor szerinte az unió jelenlegi gazdaság-, energia- és szankciós politikája káros. A NATO-t továbbra is fontos védelmi szövetségnek nevezte, de azt állította, hogy Magyarországnak a szövetség területén kívüli háborúkban semlegesnek kellene maradnia. Szerinte az új kormány az ukrajnai háborúban feladta ezt a semlegességet, és ezzel növelte az ország biztonsági kockázatait.

Orbán Viktor arra számít, hogy a Tisza-kormány támogatottsága a gazdasági nehézségek növekedésével csökkenni fog. Úgy vélte, az új rendszernek nincsenek meg a tartós fennmaradáshoz szükséges gazdasági alapjai, ezért átmeneti jelenségnek tekinthető. Azt jósolta, hogy a Fidesz jelenlegi szavazótábora és az új kormányból kiábránduló választók idővel közös többséget alkothatnak.

Beszéde végén a Fidesz előtt álló feladatokat sorolta fel. Eszerint a pártnak ki kell állnia korábbi kormányzásának eredményei mellett, támogatnia kell a kormánnyal szembeni szerveződéseket, és fel kell készülnie a hatalomba való visszatérésre.

Orbán Viktor: 25 év múlva már nem lesz Európai Unió

A diákok elvándorlásáról, a határon túli magyar közösségek támogatásáról, az Európai Unió jövőjéről és a Fidesz ellenzéki szerepéről is beszélt Orbán Viktor és Tőkés László a Tusványoson az előadást követően Németh Zsolt által felolvasott nézői kérdésekre válaszolva. A volt miniszterelnök azt mondta, hogy a Fidesz kormányra kerüléséig korlátozottak lesznek az erdélyi magyarokat segítő pénzügyi lehetőségek, az Európai Uniónak pedig a jelenlegi formájában nem jósolt hosszú jövőt.

Tőkés László a diákok elvándorlásáról szóló kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a határ menti magyar településekről már általános iskolásokat is magyarországi tanintézetekbe járatnak. A jelenséget elutasítandónak nevezte, és azt mondta, hogy az elvándorlást nem pusztán mobilitásként vagy egyéni jogként kell kezelni. Különbséget tett ugyanakkor a végleges távozás és a külföldi továbbtanulás között: a posztgraduális képzést abban az esetben tartotta támogatandónak, ha a fiatalok később hazatérnek.
Tőkés szerint az elvándorlás fékezéséhez olyan közvéleményre lenne szükség, amely értékként kezeli a szülőföldhöz és a nemzeti közösséghez való ragaszkodást. Az Erdélyi Helikon századik évfordulójára utalva az erdélyi önállóság és a transzilvanista hagyományok megőrzésének fontosságáról is beszélt.
Orbán Viktor azt mondta, hogy a csángó magyarok, a parajdiak, a diákok és az erdélyi sportszervezetek támogatására jelenleg nincsenek pénzügyi eszközeik, mivel a Fidesz ellenzékben van. Szerinte ezekért a közösségekért azzal tehetnek a legtöbbet, ha minél hamarabb visszatérnek a kormányzásba, és ismét „nemzeti irányba” fordítják Magyarország politikáját.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vette fel parlamenti mandátumát, Orbán azt válaszolta, hogy nem tartja értelmesnek a parlamenti részvételt a jelenlegi körülmények között. Úgy fogalmazott, hogy a parlamenti munkát fiatalabb politikusokra bízza, ő pedig a Fidesz által meghirdetett „nemzeti ellenállás” és egy szélesebb „szabadságkoalíció” megszervezésével kíván foglalkozni.
Szijjártó Péter jövőjéről azt mondta, hogy a volt külügyminiszter egy nemzetközi cégnél vállalt munkát, és ezt ő is támogatta. Orbán szerint Szijjártó vállalati tapasztalatokat és kapcsolatokat szerezhet, majd később ismét szerepe lehet a magyar politikában.
A volt miniszterelnök a korábbi kormányzat egyes tisztségviselői ellen indított eljárásokat politikai meghurcolásként értékelte. Azt állította, hogy minél több eljárást indítanak velük szemben, annál inkább saját politikai közösségük hőseivé válnak. Példaként Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét és Hankó Balázst említette.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy lesz-e Európai Unió 25 év múlva, nemmel válaszolt. Ezt azzal indokolta, hogy az unió jelenlegi formájában szerinte nem képes alkalmazkodni a világgazdasági és geopolitikai változásokhoz. Úgy vélte, hogy az angolszász dominanciájú világrendet ázsiai túlsúly válthatja fel, ezért minden nemzetközi szervezetnek meg kell újulnia, különben megszűnik vagy felismerhetetlenné alakul. Az Európai Bizottság elnöki tisztségét nem vállalná el. A bizottság hatáskörét ehelyett jelentősen csökkentené, és helyreállítaná a tagállamok, valamint az uniós intézmények közötti korábbi erőviszonyokat. Szerinte a bizottság Jean-Claude Juncker elnöksége alatt vált jogi és koordinációs testületből politikai szereplővé. Orbán célként nem az elnöki tisztség megszerzését, hanem az uniós intézmények „patrióta” átalakítását jelölte meg.
A fiatal választókról azt mondta, hogy a 40 év alattiak körében a Fidesz súlyos vereséget szenvedett: becslése szerint ebben a korosztályban 19 százalék támogatta a pártot, 75 százalék pedig ellene szavazott. Orbán arra számít, hogy a fiatalok idővel kiábrándulnak a Tisza-kormányból, és később ők is részt vesznek majd annak leváltásában.
A Fidesz jövőjéről úgy beszélt, hogy a párt tapasztalata egy gazdasági vagy politikai válság esetén ismét felértékelődhet. Állítása szerint Magyarországon a jelenlegi kormány mellett csak a Fidesz képes kormányzóképes alternatívát felmutatni. Saját helyzetéről azt mondta, hogy volt már jobb állapotban, a választási vereséget és az azt követő politikai változásokat pedig fájdalmasnak nevezte, de kijelentette, hogy nem visszavonulásra, hanem a Fidesz újjászervezésére készül.
Németh Zsolt a pódiumbeszélgetés végén bejelentette: Tusványost 2027. július 20. és 25. között ismét megszervezik.

Tőkés László: fogy a romániai magyarság
A romániai magyarság súlyos demográfiai helyzetéről, Székelyföld autonómiájáról, Márton Áron örökségéről és Orbán Viktor nemzetpolitikájáról beszélt szombaton Tusványoson Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a népességfogyás, az asszimiláció és az elvándorlás veszélyezteti a romániai magyar közösség jövőjét.
Tőkés László az Erdélyi Református Egyházkerület statisztikáit ismertetve arról beszélt, hogy a temetések száma jóval meghaladja a keresztelésekét, a népszámlálások adatai pedig a történelmi magyar egyházak híveinek folyamatos fogyását mutatják. Ezt azzal együtt értékelte, hogy szerinte a természetes népességcsökkenés, az asszimiláció és az elvándorlás miatt a romániai magyarság Európa veszélyeztetett közösségei közé sorolható.
Beszédében hangsúlyozta: továbbra is támogatja Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiáját. Továbbá szorgalmazta, hogy Székelyföldet és a Partiumot történelmi régióként ismerjék el, különösen a Romániában ismét napirendre került közigazgatási átszervezés kapcsán. Felvetette azt is, hogy miközben a román közéletben időről időre szóba kerül Románia és a Moldovai Köztársaság esetleges egyesülése, a magyar közösség önrendelkezési törekvései továbbra sem képezik a politikai napirend részét.
A volt református püspök előadásának jelentős részét Márton Áronnak szentelte. A gyulafehérvári püspököt olyan történelmi személyiségként mutatta be, aki a második világháborút követő időszakban következetesen képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, és szembefordult azokkal a politikai törekvésekkel, amelyek szerinte feladták a magyar közösség követeléseit. Tőkés úgy vélte, Márton Áron példája ma is azt mutatja, hogy az egyházi vezetőknek közéleti kérdésekben is meg kell szólalniuk, amikor közösségük sorsáról van szó.
Tőkés László méltatta Orbán Viktor nemzetpolitikáját is. Azt mondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar kormány a nemzeti összetartozás erősítésére és a határon túli magyar közösségek támogatására helyezte a hangsúlyt. Példaként a honosítás kiterjesztését és a nemzetegyesítés politikáját említette.
A beszéd végén Tőkés László a jelenlegi nemzetközi helyzetről is szólt. Azt mondta, hogy a háborúk és a geopolitikai feszültségek közepette az erdélyi magyarság ügye könnyen háttérbe szorulhat, ezért szerinte a közösségnek identitása megőrzésére és összefogására kell törekednie, keresztény értékrendjére támaszkodva.