Egy bírákból és politikusokból álló csoport elfoglalta a romániai igazságszolgáltatást, és rendszeresen befolyásolták a nagy korrupciós ügyek tárgyalását – derül ki a Recorder oknyomozó portál Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjéből. A kedden bemutatott filmben bírák, ügyészek szólalnak meg, közülük többen arccal, névvel vállalták nyilatkozataikat, de akadt olyan bíró is, aki állását féltve név nélkül nyilatkozott. Az ügy meglehetősen nagy botrányt kavart.
Reagált rá Nicușor Dan államfő is, aki közölte: teljes egészében megnézte az anyagot, vizsgálatot sürgetett, és arra kérte a bírákat, hogy közvetlenül jelezzék számára a rendszerben tapasztalt visszaéléseket – írta a Szabad Európa portál román nyelvű kiadása. Megszólalt Ilie Bolojan miniszterelnök is, aki közölte: jogi tanácsadóival áttekinti a filmben felvetett ügyeket, és tárgyalni kíván a bírói szervezetekkel.

A dokumentumfilm főbb állításai

A Recorder dokumentumfilmje szerint a romániai igazságszolgáltatást egy bírákból és politikusokból álló csoport foglalta el, amely az elmúlt években módszeresen befolyásolta a nagy korrupciós ügyek menetét. A film állítása szerint mintegy tízezer korrupciós ügyirat évült el, részben azért, mert a tárgyalótestületek összetételét tudatosan manipulálták: a tagok cserélgetésével elérték, hogy az ügyek a kívánt bíróhoz kerüljenek, vagy annyira elhúzódjanak, hogy végül elévüljenek. A dokumentumfilm bemutatja azt is, hogy bírók átvezénylésével – gyakran indoklás nélkül – több ügyet a nulláról kellett újrakezdeni, aminek szintén időhúzás lett az eredménye. A megszólaló bírák és ügyészek szerint a hálózat csúcsán Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke áll, aki az elmúlt években meghatározó befolyást gyakorolt a kinevezésekre és a bírósági struktúrákra. A korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) volt és jelenlegi ügyészek arról beszélnek, hogy Marius Voineag főügyész vezetése alatt közvetlenül is beavatkoztak egyes nagy horderejű korrupciós ügyek eljárásába. A dokumentumfilm szerint az Igazságügyi Felügyelet (Inspecția Judiciară) megfélemlítő eszközként működött: a kritikus vagy „nem együttműködő” bírák fegyelmi eljárásra számíthattak. A korrupciós ügyekkel kapcsolatos belső ellenőrzés gyengeségét mutatja, hogy az elmúlt hat évben mindössze egyetlen bírót állítottak bíróság elé korrupció miatt, ami a film szerint azt jelzi, hogy a rendszer „bezárult”, és önmagát védi a külső elszámoltatással szemben. A dokumentumfilmben többek közt megszólalt Laurențiu Beșu bíró is, akit a Giurgiu Megyei Törvényszékről egy időre a Bukaresti Ítélőtáblához helyeztek át. A bíró a tényfeltáró portálnak elmondta, hogy szakmai előrelépési lehetőségnek tekintette és elfogadta az áthelyezést. Később azonban az új kollégáitól arról értesült, hogy valójában el akarták távolítani őt a giurgiui törvényszékről, ahol Mircea Beuran volt egészségügyi miniszter korrupciós perének tárgyalását is vezette.

Támadást látnak a filmben a bírák vezetői

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) közleményében a Recorder dokumentumfilmjét az „igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének nevezte. A bírói részleg szerint az események időrendisége azt mutatja, hogy egy előre megtervezett hiteltelenítési kísérlet zajlik a rendszer és annak vezetői ellen: ennek része volt a különnyugdíjakról folytatott vita elbagatellizálása, a bírói döntések elleni tiltakozások, az államfő „lázadásra való felhívása”, majd a Recorder riportja, amelyet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács szerint szándékosan időzítettek az alkotmánybíróság különnyugdíjakkal kapcsolatos határozata elé. A tanács hangsúlyozta, hogy a filmben elhangzó állítások ellentmondanak az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készített jelentéseinek, a jogállamisági értékeléseknek, valamint azoknak a feltételeknek, amelyek a schengeni tagságot és az OECD-csatlakozást (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) is megalapozták. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács azt is kiemelte, hogy a bírák és ügyészek áthelyezése csak az érintettek beleegyezésével történhet, a tárgyalótestületek összetételét pedig nem önkényesen, hanem szabályozott eljárás keretében módosítják, és a döntést bármely érintett – bíró is – megfellebbezheti. A testület szerint a jelenlegi jogi keret megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat biztosít az olyan visszaélések megelőzésére, mint amilyeneket a dokumentumfilm sugall. Közleményükben arra kérték a társadalmat, hogy ne hagyja magát befolyásolni „elszigetelt álláspontok” által, és jelezte: megvizsgálja a helyzetet, majd megteszi a szükséges lépéseket.

Lincselési kampány?

A Bukaresti Ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a Recorder dokumentumfilmje egy szervezett, médián keresztüli „lincselési kampány” része, amelynek célja az igazságszolgáltatás destabilizálása. Tegnapi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bírósági rendszer démonizálása zajlik, méghozzá olyan bírák és ügyészek bevonásával, akik szerinte szakmai kudarcot vallottak. Arsenie úgy véli, a támadások időzítése sem véletlen, mivel Laurențiu Beșu bíró és a névtelenséget kérő ügyészek kritikái éppen akkor kerültek nyilvánosságra, amikor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) fontos vádemelésekre készül. Szerinte ez „klasszikus recept”: a bíróság hitelességének rombolása az ítéletek előtt, hogy azok bármilyen formában illegitimnek tűnjenek. Azt is állította, hogy a támadássorozatban egy titkosszolgálati múltú bírót is felhasználnak, és szerinte az „intézményesített politikai támadást” bizonyítja az is, hogy a közszolgálati televízió is műsorra tűzte a dokumentumfilmet, „az alkotmányos rend ellen hangolva” a közvéleményt. Arsenie sajtótájékoztatóját ugyanakkor érdekes közjáték előzte meg: Raluca Moroșanu, az ítélőtábla tapasztalt bírója a sajtóesemény elején felszólalt, és kijelentette, hogy a dokumentumfilmben elhangzott vádak és minden, amit Laurențiu Beșu elmondott, igazak.