Az érkezés

Kozma Attila

Az a fajta jó idő volt, amikor a nagyváro­siak is meg mertek tenni egy kis kiruccanást vidékre, megtapasztalni, mennyire tájékozatlanok és nai­vak a botor jónépek. Épp ezért a selypítő „sztár” mikrofonnal a kezében és a „mégnagyobbnagyvárosban” vásárolt rikító puffkabátjában állt a helyi nevezetesség, az Ördögköpés előtt vicces, átverős interjúkat készíteni. Csutikának nevezték a háta mögött, a torkából jellegzetesen kiálló ádámcsutkája miatt. A medenceméretű pocsolya iszapos nedűjéből feltörő gáz gyöngéden forgatta a felszínén felfúvódott tarka kiskutyatetemet. „Itt még Rambóról sem hallottak, nemhogy Star Trekről” – rotyogtatta fejében Csutika a magasműveltség pi­tyókatokányját.
Két öreg baktatott a központi park kellős közepe felé, kezükben a háromliteres borvizesbidonnal.  Az egyiket Sennának csúfolták, mivel a 120-as Skodájának mindig meg volt üttetve az első két sárvédője, a másik az öreg Michael Jordan, erre égimeszelő termete predesztinálta – egyébként nála lehetett butéliát cserélni. „Van gáz” – írta ki egy kockás lapra, a hatóságilag jóváhagyott, román nyelvről hangzatos magyarsággal „Butélia Kicserélési Központ”-nak lefordított táblácska alá.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!



– Tudják-e, hogy elfiszik innen a helyi természeti ne­feszetesszéget? – vágta oda Csu­tika a két maszto­donnak csak úgy, minden jónapot­kí­vá­nok nélkül.
– Esztet-e? – kérdezte Sen­na úr.
– Hogy viszik el? – pisolygott az öreg MJ, látván, hogy túl kurta a kérdező a szellemi magaslabdához.
– Csiszternákba... – parádézott tovább Csutika.
– Merge bine mașina, domnu’ Senna bácsi? – osont be a képbe Pisica Mitica, a helyi polic.
– Merge bine când stă – mondta az öreg, de magában azt gondolta: „Csókolnád meg ott, ahol gondolom, ezzel a pufajkás majommal együtt, miután meg­ettem kettőt a szalmonellával fertőzött csavaros fagyiból!”
Csutika viszont rázta tovább a szellemi rongyot.
– Én komolyan mondom! Hallottam Bukaresztben, hogy idegen invesztitoroknak eladták asz Ördögköpészt.
Csend lett, még a gázbuborékok is halkabban pukkantak. A kiskutya egy pillanatra megállt a forgásban.
– Eltakarodj innet, te fataró! – recsegtette fogait Senna bácsi.
Abban a pillanatban különös árnyék futott végig a parkon. Először mindenki azt hitte, felhő. Aztán hogy napfogyatkozás. Aztán hogy Ceaușescu tért vissza.
De nem.
Valami lassan ereszkedett lefelé az égből. Hatalmas volt. Fekete. Az egyik vége a központi híd fölé lógott, a másik pedig nekicsapódott a félbehagyott kultúrház betonvázának, amely epikus méretű porfelhővel omlott össze.
– Na, ezzel mán nem lehet kampányolni, hogy méges felépítik! – látott a jövőbe Senna bácsi.
– Erre mán nem kell szub­vencijót kérni a zsudectől! – zsákolt az öreg MJ.
A föld megremegett. Az Ördögköpés hevesen bugyborékolni kezdett, a tarka kiskutyatetem először két lábra állt „szolgálni”, majd fejest ugrott az egyik gázpöfetegbe. Pisica Mitica elővette a sípját, de idegességében fordítva fogta meg, s néhány pillanatra lenyelte. Az űrhajó oldalán kinyílt egy vörösen izzó kapu. Aztán három alak lépett elő, fekete páncélban, recés homlokkal és olyan tekintettel, mint akik már öltek emberért… és parkolóhelyért is. Csutika elsápadt:
– Na… ezek biztos bu­ka­resztiek.
– Vagy maga Rambó – így Senna bácsi.
– Inkább klingonok – pontosított az öreg Michael Jordan.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!