A lótenyésztés sajnos nálunk, a Nyugathoz képest, gyerekcipőben jár.
 Ha csak Magyarországot nézzük, ott egy mén nem fedezhet engedély nélkül. Nálunk viszont a leggyakoribb a mindenféle egészségügyi, illetve szemle nélküli fedeztetés. És ez sajnos meg is látszik az állományon. Úgy gondolom, nagyon sokat kell még fejlődnünk. Mivel egy méntől több csikó születik, elengedhetetlen lenne, hogy egy szakember bírálja el, van-e olyan jellemi vagy küllemi hibája, ami miatt ki kell zárni az utódnemzésből.
Idéntől a Remetei Lovas Klubnál lehetőségem nyílt több új dologra is. Odakerült egy ígéretes sportló – természetesen német vonalból származik –, őt választottuk ki, mivel küllemi és karakteri hibától mentes, valamint nagyon könnyen kezelhető. Őt tanítottuk be a mesterséges termékenyítéshez szükséges spermavételre. Tavasszal építettünk neki egy fantomot – kissé lefaragva a költségeket, mert egy ilyen fantom akár több tízezer euróba is kerül. Erre tanult meg felugrani. Először kancát is használtunk látványelemként a fantom mellé, de most már anélkül is működik a folyamat.
A sperma levétele egy műhüvely segítségével történik. Természetesen itt is van pár apróság, amin sok minden múlhat – például a meleg víz hőmérséklete, a belső nyomás stb. Ez egy olyan folyamat, amit meg kell tanulnia a ménnek is, és nekünk is meg kellett szoknunk, hogy kinek mikor mi a dolga. Hiszen ez egy több embert igénylő, nem kis veszéllyel járó feladat, amely során meg is sérülhetünk. Kisebb sérülések már adódtak is az elején, de most már egyre könnyebben és gyorsabban megy minden.
A levett spermát megmérjük, majd mikroszkóppal vizsgálom annak vitalitását, motilitását és sűrűségét. Érdekes, hogy ez két egymást követő napon is különbözhet. Hígítjuk és lehűtjük a spermát. A hígító folyadék tápanyagot, valamint kis mennyiségű antibiotikumot is tartalmaz.
A termékenyítésnél a kevesebb néha több. Ha kevesebb mennyiségű, de jó minőségű termékenyítőanyagot juttatunk be a kancába, jobb eséllyel történik meg a termékenyítés, mint a természetes fedeztetéssel. Sokszor egy nap többször is fedeztetnek, vagy több ménnel, vagy naponta ismétlik – ez legtöbbször sikertelenséget eredményez. A méhnyálkahártya nem képes kitakarítani a nagy mennyiségű spermát, és gyulladásos reakcióval válaszol, ami nem kedvező az embrió beágyazódása szempontjából.
A másik kulcstényező a pontos időzítés – legyen szó mesterséges vagy természetes módszerről. Többször vizsgáljuk ultrahanggal a kancát, és a sárlás legoptimálisabb időszakában, az ovuláció időpontjához közel történik a termékenyítés – általában egyszer, ha szükséges, kétszer. Másnap mindig ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e az ovuláció, jelentkezik-e reakció a méhben, illetve szükséges-e beavatkozni, például kimosni a méhet.
A környéken több hobbi-, illetve sportlótartó is igényelte a mesterséges termékenyítést ettől a méntől. A beavatkozást személyesen vagy kollégáim által végeztük el – elég eredményesen, hiszen már több vemhesség is visszaigazolódott. Problémás kancáknál is nagyon jól működött a módszer – nekem mindegyiket elsőre sikerült termékenyíteni, még évekkel ezelőtt meddőnek nyilvánított kancákat is. Úgy gondolom, a mesterséges termékenyítésnek nagyobb szerepet kellene kapnia a tenyésztésben, szemben a természetes fedeztetéssel. És meg is mondom, miért: viszonylag gyakoriak az akár embert is érintő balesetek. Emellett a másik szempont, hogy betegségeket is könnyen át lehet vinni egyik kancáról a másikra, aminek sajnos minden kollégám látja a következményeit – vetélések, gyenge vagy élete első napjaiban elpusztuló csikók elég nagy számban születnek. Meddő kancákat is kezelünk, akiket csak többszöri beavatkozással tudunk meggyógyítani.
Tervben van egy hidegvérű mén is jövőre, amelyet szeretnénk bevonni a mesterséges termékenyítésbe. Egyelőre még nem találtam olyan egyedet, amelynek utódait szívesen látnám, és amely valóban képes lenne javítani az állomány genetikáján.