A konyhában kezdődik minden

A legtöbb hulladék a konyhában ke­letkezik, ezért itt alakítottuk ki a szelektálás rendszerét. Nálunk három fő kategória van:

• Sárga kuka – a műanyaghulla­dékoknak, mindig tisztán és szárazon.
• Kék kuka – a papír és karton gyűjtésére.
• Zöld kuka – az üveghulladék számára.

Ez a hármas rendszer már ön­magában is látványos változást ho­zott: a vegyes hulladék mennyisége drasztikusan csökkent, és a szemetes ritkábban telik meg.

A természet körforgásában

Falun élünk, ami külön előny a bio­lógiai hulladék kezelésében. A kony­hai maradékot – zöldséghéjakat, gyü­­­mölcs­maradványokat – külön tál­ban gyűjtjük. A legtöbb ilyet a tyú­kok kapják meg, így semmi nem vész kárba. Ami nem alkalmas ta­karmánynak, az a kert sarkában lévő komposztálóba kerül, ahol idővel humusszá alakul. Ez a megoldás egyszerre természetes, egyszerű és fenntartható. A városi életben ez talán nehezebben kivitelezhető, de ma már számos önkormányzat biztosít barna színű, biohulladék gyűjtésére szolgáló edényt, így ott is megvalósítható a körforgás.

Mi kerül a maradékba?

Ha mindent különválogatunk, a „maradék” szemetesünk szinte üres marad. Oda csupán olyan hulladék kerül, amit sem újrahasznosítani, sem lebontani nem lehet: pelenkák, fültisztítók, törött edények vagy erősen szennyezett csomagolások. Ezek jelentik azt a kis hányadot, amely valóban a lerakóba kerül.

Napi döntések

A szelektív hulladékgyűjtés ná­lunk nem pluszfeladat, hanem meg­szokott napi rutin. A gyerekek is tudják, melyik hulladék hová való, és természe­tes számukra, hogy ezzel a jövőjü­kért is tesznek. Úgy gondolom, minden háztartásban meg lehet talál­ni a kényelmes és működő megoldást. A lé­nyeg, hogy tudatosan döntsünk: mit hová és miért dobunk. Ha mindenki így tesz, közösen tehetünk azért, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, és bolygónk élhetőbb maradjon a következő generációk számára.