Csempébe zárt múlt
Egy szétbontott régi csempekályha földre dobott darabjai között talált rá Biró László arra a kályhacsempe-töredékre, amely ma a csíkbánkfalvi Malomház gyűjteményének része. A különleges motívumvilágú, mázatlan csempe a gyűjtemény gondozója szerint akár a 18. századból is származhat, és feltételezhetően valamelyik közeli helyi műhelyben készült.
Egy csíkbánkfalvi házban régi használati tárgyak után kutatott Biró László, amikor rátalált arra a kályhacsempe-lapra, amely ma a csíkbánkfalvi Malomház gyűjteményét gazdagítja.
Árulkodó mázatlanság
A különleges motívumvilágú, mázatlan csempe a gyűjtemény gondozója szerint akár a 18. századból is származhat, és feltételezhetően valamelyik közeli helyi műhelyben készülhetett.
– Nagyon szép a motívumvilága. Tulipán, életfára emlékeztető és különböző virágmotívumok láthatók rajta, tehát mindenképp visszaköszön rajta a Csíkbánkfalva és környékére jellemző motívumvilág
– mondta Biró László, a Malomház vezetője, a gyűjtemény gondozója.
A csempe pontos eredetét nem sikerült megállapítani, de mivel mázatlan, így feltételezhető, hogy közel 300 éves darab.
– Valószínűleg vagy Csíksomlyón, vagy a közeli Csíkmenaságon gyártották. Nem tudtam pontosan utánajárni, honnan származik, de abból kiindulva, hogy mázatlan, valószínűleg egy régebbi darabról van szó. Az újabb típusok már az 1800-as években jelentek meg
– mutatott rá.
A földről megmentett kályhacsempe ma már nem egy szétszedett régi kályha maradványaként, hanem a csíkbánkfalvi malomház gyűjteményének részeként látható. Egyetlen töredék is képes felidézni egy olyan korszak tárgyi világát, amelyben a használati tárgyaknak a díszítésen túl a helyi közösség ízléséről és hagyományairól is volt mondanivalójuk.
A csempe története ugyanakkor arra is rámutat, milyen könnyen elveszhetnek a múlt tárgyi emlékei. Egy lebontott kályha darabjai rendszerint már hulladékként végzik, ez a töredék azonban megmenekült, és ma már egy olyan gyűjteményben látható, amelynek egyik fontos célja éppen a helyi tárgyi örökség megőrzése és bemutatása.

Hasonló csempék Csíkban
Csíkszereda környékéről korábban előkerült kályhacsempeleletek azt mutatják, hogy a térségben már évszázadokkal korábban is készültek és használtak díszes kályhákat, így a csíkbánkfalvi kályhacsempe-darab nem az egyetlen, amelyre rátaláltak. Csíksomlyóról például 17–18. századi kályhacsempe-töredékek is előkerültek, köztük mázatlan, szintén virágmintás díszítésű darabok. A leletek egy része földmunkák, illetve régészeti feltárások során került elő.

A környék más településeiről is találtak hasonló emlékeket. Csíkszentkirályon, az egykori Andrássy-kúria területén több különleges, figurális díszítésű kályhacsempe- és edénytöredék került elő. A Csíki Székely Múzeum gyűjteményében már az 1960-as évek óta őriznek innen származó, többek között lovagalakos töredékeket, a későbbi ásatások során pedig újabb darabokat találtak. Ezek egy rangosabb egykori fűtőberendezés részei lehettek.

Csíkszereda területéről szintén kerültek elő kályhacsempe- és más cseréptöredékek, például a Kőrösi Csoma Sándor utcában feltárt régészeti anyagban szintén mázatlan, díszített csempe maradványait is dokumentálták.
Mindez azt jelzi, hogy a Csíkban fennmaradt kályhacsempék nem elszigetelt tárgyi emlékek. A motívumok, az anyaghasználat és a lelőhelyek alapján egy olyan helyi kályhás- és fazekashagyomány rajzolódik ki, amelynek pontos műhelyei és kapcsolatai még napjainkban is ismeretlenek teljes egészében. A csíkbánkfalvi darab ebbe a nagyobb történetbe illeszkedhet.



